
Közterületen sem loboghat a székely zászló: jogerős bírósági döntés értelmében a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban le kell venni az óriás székely zászlót.
2014. április 28., 18:332014. április 28., 18:33
A brassói táblabíróság ugyanis visszautasította Antal Árpád polgármester fellebbezését, és megerősítette a Kovászna megyei bíróság döntését, hogy a zászlót el kell távolítani. Az óriás kék-arany lobogót a régi országzászló helyére tavaly június 4-én, a trianoni megemlékezésre vonta fel a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete – kiváltották az építkezési engedélyt és kifizették a területfoglalási illetéket.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azonban azonnal követelte a lobogó eltávolítását: a prefektúrához címzett levelükben úgy fogalmaztak, hogy „mivel a székely zászló a területi autonómiáért folytatott harc szimbóluma, állandó közszemlére tétele megfélemlíti a románokat”.
Dumitru Marinescu azóta leváltott prefektus akkor azt mondta, a román civilek kérése jogos, mert a törvény engedi ugyan a kisebbségeknek a szimbólumaik használatát, de csak az ünnepeiken, és nem állandóan. A Kovászna megyei bíróság tavaly decemberben alapfokon a prefektúrának adott igazat.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, a bírósági döntést úgy értékeli, hogy Romániában sem a kisebbségek jogait, de az alapvető emberi jogokat sem tartják tiszteletben, hiszen egy uniós országban a kisebbségeknek szabadon kellene használniuk közterületen a szimbólumaikat. Leszögezte, tiltakozni fognak, ellenlépést is tervez, de azt egyelőre nem hozza nyilvánosságra.
Mint ismeretes, Dumitru Marinescu korábbi prefektus közölte, azonnal hajtsák végre a bírósági ítéleteket, különben minden napi késlekedésért pénzbírságot szabtak volna ki. Amint arról beszámoltunk, Ráduly István uzoni polgármester ügyében kedvező ítélet született: mégsem bírságolták meg, amiért késve távolította el a székely zászlót a községháza homlokzatáról.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!