Nagy Bea dietetikus: „nem létezik egyetemes, mindenkire egyformán alkalmazható szabály”
Fotó: Facebook/Bea Nagy, Dietitian and Nutritionist
Széles körben elterjedt az elmúlt években az időszakos böjt elvére épülő, úgynevezett nyolcórás diéta, amely ételcsoportok megvonása nélkül ígér biztos fogyást azok számára, akik szabadulnának a fölös kilókról. A módszer hatékonyságáról, megbízhatóságáról és az egészségre gyakorolt hatásáról Nagy Bea marosvásárhelyi klinikai dietetikus beszélt a Krónikának.
2022. december 04., 14:322022. december 04., 14:32
2022. december 04., 14:322022. december 04., 14:32
Óraműpontossággal szabadulhatnak meg a fölösleges kilóktól a különleges diéta követői, melynek lényege, hogy szinte bármilyen élelmiszert szabadon lehet fogyasztani egy meghatározott, nyolcórás időintervallumban – állítja a 8 órás diétát népszerűsítő David Zinczenko és Peter Moore, akik a módszerről könyvet is írtak.
A korlátozásokat mellőző, időszakos böjt sokak számára szimpatikus és kényelmes megoldásnak tűnhet a túlsúly ellen, a táplálkozás szakértőinek azonban – mint a legtöbb diétával kapcsolatban – ebben az esetben is vannak fenntartásaik. Nagy Bea marosvásárhelyi klinikai dietetikus a Krónika megkeresésére elmondta,
„Nincs olyan módszer, amellyel az elért eredményt meg is tudjuk tartani, ha azt élelmiszercsoportok kihagyásával, nagyon kevés energiabevitellel, léböjtkúrával, vagy éppen extrémbe vitt sportolással érjük el” – mutatott rá a dietetikus.
Mint mondta, az étkezésbe bevezetett bármilyen jellegű változtatás előtt érdemes feltenni a kérdést, hogy fél év után mennyire lesz követhető, illetve mérlegelni, hogy fenntartható lesz-e akkor is, ha a kezdeti lelkesedés csökken.
A legtöbb fogyókúrával ellentétben a nyolcórás diéta nem szabja meg, hogy mely élelmiszereket ajánlott fogyasztani, és melyeket érdemes kerülni: az egyetlen feltétel, hogy a napi táplálékot kizárólag egy nyolcórás időintervallum keretében fogyasszuk el, a maradék 16 órában pedig csak cukormentes folyadék kerüljön a szervezetbe.
ami akár kivitelezhetőnek is tűnhet, ám mint a szakember hangsúlyozta, a táplálkozást illetően a bevitt energia mennyisége és annak minősége a legfontosabb – amelyre a nyolcórás diéta nem terjed ki.
„Nem lehet esztelenül bármit elfogyasztani az evési ablakban sem, a fogyás ugyanis a kalóriadeficitből (az elhasznált energia nagyobb, mint a bevitt energia) fog származni, bármilyen módszerhez folyamodjunk” – tette hozzá Nagy Bea.
A táplálkozási szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy veszíteni fog testtömegéből az, aki csak 11 és 19 óra között fogyaszt táplálékot, főként, ha a bevitt energiája magasabb, mint az, amit felhasznál.
Kiemelte, hogy a fogyás akkor esik az egészséges tartományba, ha nem haladja meg a heti 500–700 grammot, ami havi 2,5–3 kilogramm súlyveszteséget jelent. Ez egyénenként és a kezdeti súly függvényében változik, ezért is fontos a különböző méréseket elvégezni az új étrend kialakítása előtt – tette hozzá.
A nyolcórás diéta egyfajta időszakos böjtnek számít, hiszen az étkezési időn kívül nem jut táplálék a szervezetbe. Az időszakosan megejtett böjtölést számos szakember is javasolja, a szervezetnek ilyenkor ugyanis nem az emésztésre kell fordítania a legtöbb energiát, hanem marad ideje megújulni, regenerálódni.
Az, hogy ez a módszer mennyire számít megfelelő választásnak, egyénenként változik: nem létezik egyetemes, mindenkire egyformán alkalmazható szabály. A szakember szerint a nyolcórás diéta nem számít szélsőségesnek, egyes esetekben pedig hatásos is lehet. Az időszakos böjt extrémebb változata – amelyet a dietetikus semmiképp nem javasol –, amikor csak négy órában lehet étkezni, a böjtölés pedig húsz órára terjed ki.
– mutatott rá a dietetikus, majd kiemelte, elsőként az elkészítési módra kell külön hangsúlyt fektetni: érdemes egy hétre előre tervezni az étkezést, ez ugyanis nagyon sokat segíthet a terv betartásában. A tervezéssel ugyanakkor az élelmiszer-pazarlás, illetve a falási rohamok is megelőzhetők.
„Próbáljuk elemezni, hogyan néz ki egy-egy napunk, mikor vagyunk éhesebbek, mikor van szükségünk több energiára, illetve mi az, ami hosszú távon is alkalmazható és fenntartható” – egészítette ki. Felhívta a figyelmet, hogy az étrend kialakítása esetén érdemes hiteles forrásból tájékozódni:
minősége és annak makrobiotikus felosztása, valamint, hogy minden, amit a nyolcórás idősíkon kívül fogyaszt a személy, kizárólag a zsírsejtekben fog raktározódni.
A hosszú távon fenntartható, egészséges életmód szempontjából Nagy Bea szerint a legmegfelelőbb olyan étrendet kialakítani, amely az ünnepek, a hétvégék, egy kirándulás, illetve a hétköznapi életvitelünktől eltérő eseményekkor is alkalmazható.
A dietetikus kiemelte, abban hisz, hogy az étrend nem teher, hanem olyan étkezési terv, amely jól illeszkedik a hétköznapokhoz, és megszorítások helyett megoldásokat kínál. Ajánlja ezért, hogy kerüljük a meghatározott étkezési órákat, a teljes élelmiszercsoportok kihagyását, illetve a csodát ígérő táplálékkiegészítők fogyasztását.
– mutatott rá Nagy Bea. „Jó diéta nincs, viszont egészséges életmóddal, az élelmiszerekkel való pozitív kapcsolat kialakításával, illetve a határaink felmérésével nagyon jól haladhatunk a kitűzött cél elérésében” – tette hozzá a táplálkozási szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!