Nem létezik mindenkire egyformán hatékony diéta

„Nincs olyan módszer, amellyel az elért eredményt meg is tudjuk tartani, ha azt élelmiszercsoportok kihagyásával, nagyon kevés energiabevitellel, léböjtkúrával, vagy éppen extrémbe vitt sportolással érjük el” – mutatott rá a dietetikus.

Mint mondta, az étkezésbe bevezetett bármilyen jellegű változtatás előtt érdemes feltenni a kérdést, hogy fél év után mennyire lesz követhető, illetve mérlegelni, hogy fenntartható lesz-e akkor is, ha a kezdeti lelkesedés csökken.

Bármit fogyaszthatunk a nyolc órában?

A legtöbb fogyókúrával ellentétben a nyolcórás diéta nem szabja meg, hogy mely élelmiszereket ajánlott fogyasztani, és melyeket érdemes kerülni: az egyetlen feltétel, hogy a napi táplálékot kizárólag egy nyolcórás időintervallum keretében fogyasszuk el, a maradék 16 órában pedig csak cukormentes folyadék kerüljön a szervezetbe.

ami akár kivitelezhetőnek is tűnhet, ám mint a szakember hangsúlyozta, a táplálkozást illetően a bevitt energia mennyisége és annak minősége a legfontosabb – amelyre a nyolcórás diéta nem terjed ki.

„Nem lehet esztelenül bármit elfogyasztani az evési ablakban sem, a fogyás ugyanis a kalóriadeficitből (az elhasznált energia nagyobb, mint a bevitt energia) fog származni, bármilyen módszerhez folyamodjunk” – tette hozzá Nagy Bea.

A táplálkozási szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy veszíteni fog testtömegéből az, aki csak 11 és 19 óra között fogyaszt táplálékot, főként, ha a bevitt energiája magasabb, mint az, amit felhasznál.

Kiemelte, hogy a fogyás akkor esik az egészséges tartományba, ha nem haladja meg a heti 500–700 grammot, ami havi 2,5–3 kilogramm súlyveszteséget jelent. Ez egyénenként és a kezdeti súly függvényében változik, ezért is fontos a különböző méréseket elvégezni az új étrend kialakítása előtt – tette hozzá.

Szükség van étkezések közti szünetre

A nyolcórás diéta egyfajta időszakos böjtnek számít, hiszen az étkezési időn kívül nem jut táplálék a szervezetbe. Az időszakosan megejtett böjtölést számos szakember is javasolja, a szervezetnek ilyenkor ugyanis nem az emésztésre kell fordítania a legtöbb energiát, hanem marad ideje megújulni, regenerálódni.

Az, hogy ez a módszer mennyire számít megfelelő választásnak, egyénenként változik: nem létezik egyetemes, mindenkire egyformán alkalmazható szabály. A szakember szerint a nyolcórás diéta nem számít szélsőségesnek, egyes esetekben pedig hatásos is lehet. Az időszakos böjt extrémebb változata – amelyet a dietetikus semmiképp nem javasol –, amikor csak négy órában lehet étkezni, a böjtölés pedig húsz órára terjed ki.

– mutatott rá a dietetikus, majd kiemelte, elsőként az elkészítési módra kell külön hangsúlyt fektetni: érdemes egy hétre előre tervezni az étkezést, ez ugyanis nagyon sokat segíthet a terv betartásában. A tervezéssel ugyanakkor az élelmiszer-pazarlás, illetve a falási rohamok is megelőzhetők.

„Próbáljuk elemezni, hogyan néz ki egy-egy napunk, mikor vagyunk éhesebbek, mikor van szükségünk több energiára, illetve mi az, ami hosszú távon is alkalmazható és fenntartható” – egészítette ki. Felhívta a figyelmet, hogy az étrend kialakítása esetén érdemes hiteles forrásból tájékozódni:

minősége és annak makrobiotikus felosztása, valamint, hogy minden, amit a nyolcórás idősíkon kívül fogyaszt a személy, kizárólag a zsírsejtekben fog raktározódni.

Megszorítás helyett megoldások

A hosszú távon fenntartható, egészséges életmód szempontjából Nagy Bea szerint a legmegfelelőbb olyan étrendet kialakítani, amely az ünnepek, a hétvégék, egy kirándulás, illetve a hétköznapi életvitelünktől eltérő eseményekkor is alkalmazható.

A dietetikus kiemelte, abban hisz, hogy az étrend nem teher, hanem olyan étkezési terv, amely jól illeszkedik a hétköznapokhoz, és megszorítások helyett megoldásokat kínál. Ajánlja ezért, hogy kerüljük a meghatározott étkezési órákat, a teljes élelmiszercsoportok kihagyását, illetve a csodát ígérő táplálékkiegészítők fogyasztását.

– mutatott rá Nagy Bea. „Jó diéta nincs, viszont egészséges életmóddal, az élelmiszerekkel való pozitív kapcsolat kialakításával, illetve a határaink felmérésével nagyon jól haladhatunk a kitűzött cél elérésében” – tette hozzá a táplálkozási szakember.