Krónika Online
2017. április 30., vasárnap; Ma Katalin, Kitti napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Nem fellebbez Boc – magyarul és németül is kiírják Kolozsvár nevét

Krónika, MTI | 2017.04.07. [16:34] | Utolsó módosítás: 2017.04.07. [16:42]

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere egy pénteki sajtótájékoztatón bejelentette: nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott alapfokú ítélet ellen, és többnyelvű helységnévtáblákat helyeztet el Kolozsvár bejárataihoz.

kolozsvar rmdsz kampanyzaro_bi-4569_b

Amint a polgármester az MTI szerint kijelentette: a szabványos helységnévtáblára a város román neve (Cluj-Napoca) alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg városnév. Ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kíván azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a város római kori megnevezésével. Hozzátette, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd. A polgármester elmondta, történelmi tény, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. A mai román közigazgatásban is a municípium szót használják a megye jogú városok megnevezésére.

„A megoldás tudományosan alátámasztható, és nem megosztó jellegű, hanem összeköt bennünket. Az a kötelességem, hogy tartsam tiszteletben a múltat, ugyanakkor a jövő felé irányítsam a közösséget. Ez egy európai megoldás, amely megerősíti a város többnyelvű, toleráns, békés és civilizált jellegét. Kolozsvár az együttélés művészetének a modellje” – fogalmazott a polgármester.
Újságírói kérdésre válaszolva Emil Boc elmondta, a táblák egy-másfél hónap múlva kerülnek ki a város határába.

Az egyedüli helyes döntést hozta meg Emil Boc polgármester, aki bejelentette: nem fellebbezi meg a megyei törvényszék ítéletét, s kihelyezi a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsváron – áll az RMDSZ pénteki közleményében. 

„Ez egy régóta várt lépés, a kolozsvári magyar emberek és minden erdélyi magyar ember sikere. Egy hosszú, több évtizedes időszak vége, amikor is végleg lezárulhat a funari korszak, és amikor esély nyílik a tényleges multikulturalizmus megvalósulására. Gratulálunk a civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben, s nem hátráltak meg akkor, amikor mindez még lehetetlennek tűnt. Külön köszönet illeti azokat a román értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását pedig nyilvánosan is felvállalták” – olvasható a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által aláírt közleményben.

Eszerint a szövetség a következő hetekben olyan közigazgatási törvénymódosítási csomagot terjeszt a parlament elé, amelyben a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb csökkentését is megfogalmazza. „Javaslatunk egyértelműen megkönnyítené azoknak a magyar közösségeknek a helyzetét, amelyek Erdély más településein élnek. Továbbra is hisszük, hogy a társadalom elvárásaira és problémáira a civil szférának és a politikumnak közösen kell megoldást találnia, a magyar közösséget érő ügyekben egymást kiegészítve kell eredményeket elérni” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Az esetleges fellebbezést a polgármesteri hivatalnak az elkövetkező napokban kellett volna benyújtania. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.

A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilletik a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
3.
nzs
2017.04.10., hétfő [10:20]
Legnagyobb elismerésem! Tanítani kellene - mert ebből a hírből én segítség nélkül nem bírom levezetni -, hogy miként lett jó magyar Emil Boc. Eddigi ismereteim alapján úgy ítéltem volna meg, hogy a sok Emil Bocnak, mint a magyarság képviselőinek a hirtelen megjelenése, a magyar közösség azonnali megszűnését eredményezné. Nem fizikailag, etnikailag. A "biped", amennyire én emlékszem a történetre, pont azt bizonyította, hogy vannak még olyan erdélyi magyar politikusok, akiknek az idegen állam nyelve nem az anyanyelve. És én örülök neki, és büszke vagyok, voltam az elkövetőre. Ide kapcsolódik, hogy láttam a BBTE magyar tagozatának oktatói között egy adjunktus önéletrajzában, hogy két anyanyelve van. Neki is elismerésem!
2.
elismerés
2017.04.08., szombat [12:29]
Előnyösebb lenne, ha sok Emil Boc politikus, képviselné a romániai magyarságot ! Sokkal érdemesebb a képviseletre ,mint sok magyarul ugató , nemzet áruló jellemtelen álnok "biped"!
1.
nihil_rulez
2017.04.07., péntek [22:33]
kár, hogy csak azokat nem sikerült megszólaltatni, akik tényleg tettek az ügyért.
Kelemen Hunornak mi köze ehhez az egészhez?!
Hozzászólások3