Nem felekezetfüggő az aggodalom

Erdély különböző pontjain élő és magyarországi unitárius lelkészek is segítséget nyújtanak a hozzájuk fordulóknak, a szolgálat elsődleges célja, hogy a koronavírus-járvány idején, a megszorítások közepette lelki támogatásban részesítsék azokat, akik otthonaikba vannak zárva.

„Jól tudjuk, hogy a rendelkezések szükségszerűek annak érdekében, hogy megfékezzük a koronavírus-járvány még szélesebb körű elterjedését, mindazonáltal azt is látjuk, hogy az embereknek szükségük van valami fajta emberi kapcsolatra. A félelem, aggodalom természetes érzés ebben a helyzetben, amit mindenki megtapasztal. És pontosan azért, mert elszigetelten élünk, azt tapasztalható, hogy sok embernek nincs, akivel megosztania félelmeit” – mutatott rá a lelkész.

Felhívta a figyelmet, azt tanácsolják, hogy aki szükségét érzi, hívja fel telefonon a lelkészeket, akik a telefonos segélyszolgálatot működtetik: a telefonszámok megtalálhatóak a Magyar Unitárius Egyház honlapján, beszélgessenek, imádkozzanak együtt, így próbáljanak segítséget kapni ezekben a nehéz időkben.

Rácz Norbert maga is végzi ezt a szolgálatot, mint elmondta, többen élnek a lehetőséggel.

– mutatott rá Rácz Norbert.

A lelkészt nemcsak Kolozsvárról, hanem más településekről és más felekezetűek is hívják telefonon, egyébként a szolgálatot eleve úgy indították el, hogy nem felekezetfüggő. „A félelemnek, az aggodalomnak nincs felekezete, csak ember van, aki fél és aggódik. Éppen ezért arra bátorítok mindenkit, aki úgy érzi, szüksége van erre, hogy hívja fel a honlapon található telefonszámokat” – tette hozzá az egyházi ember.

Felvetettük, hogy az idősebb generáció a kommunizmus vagy a világháború és az azt követő korszak idején tapasztalhatott már különféle megszorításokat, azt, hogy szigorúan alkalmazkodni kell a kényszerhelyzet szülte rendelkezésekhez, ezzel ellentétben a mostani fiatalok, kamaszok, gyerekek számára teljesen új és drasztikus a mostani helyzet.

A lelkész elmondta, természetesen számukra is nyújtanak lelki segítséget, ha hozzájuk fordulnak. „A fiatalokat is próbálják megszólaltatni különféle szervezetek, és az iskolák is nyújtanak lelki támaszt. Például a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium létrehozott egy Limonádésziget elnevezésű projektet, hogy a diákok számára kapaszkodót nyújtson, segítsen kirángatni őket abból az apátiából, amit a szobafogság jelent sokak számára” – mondta a lelkész. Hozzátette, tapasztalatból tudja – mivel négy gyermek édesapja–, hogy a kicsikkel nehezebb, mivel le kell kötni őket, különféle ötletekkel, játékokkal próbálkoznak, de az unalom könnyen eluralkodik ebben a helyzetben.