Nem elég a megemelt fejkvóta sem a tanügyben

Fejenként 50 lejjel többre lenne szükség

A városi 5–8. osztályos iskolákban a standard fejkvóta jelenleg 2420 lej, ennek alapján számolják egy tanintézet alapfinanszírozását, ezt az összeget emelnék meg január elsejétől 72 lejjel – vagyis jövő évtől 2492 lej lenne. Az oktatási minisztérium szerdán bocsátotta közvitára az erről szóló tervezetet, az állami oktatásban a normatív rendszert metodológiáját szabályozó 2013/72-es számú kormányhatározat módosítását. A tervezet szerint jövő évtől 2492 lej lenne egy városi 5–8. osztályos diákra szánt költség: ebből fedezik a tanárok fizetését, a pótlékokat, a különböző plusz juttatásokat, valamint a bérek után befizetendő adókat és illetékeket.

Ugyanebben a módosításban a szakmai felkészülésre, a diákok kötelező időszakos felmérésére, a különböző fogyóanyagokra és szolgáltatásokra szánt, egy diákra eső összeget 301 lejről 306 lejre emelik. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta, jó jelnek tartja, hogy a minisztérium rájött, kevés a jelenlegi összeg, és azt növelni kell, azonban a tervezetben szereplő emelés túl kevés, hogy megoldja a gondokat. A tanfelügyelőség számításai szerint a fejkvótának legalább 2900 lejnek kellene lennie, hogy a jelenlegi iskolahálózat zökkenőmentesen működhessen.

Amint arról beszámoltunk, Keresztély Irma korábban memorandumban jelezte az oktatási miniszternek, hogy nem megfelelő a normatíva értéke és a korrekciós szorzó sem a kisebbségi, sem a többségi oktatás számára. Az RMDSZ oktatási szakemberei is tájékoztatták erről Remus Pricopie minisztert.

A tanügyi törvény szerint minimum 300 gyerekkel lehet működtetni egy tanintézetet, a Kovászna megyei tanfelügyelőség két olyan iskolában modellezte ezt, amely ezer feletti létszámmal működik, és kiderült, ezekben sem elég a fejkvóta. A Székely Mikó Kollégiumban és a Mihai Viteazul Főgimnáziumban az iskolák szakszemélyzete és a tanfelügyelőség párhuzamosan végezte el a számításokat és azonos eredményre jutottak: a fejkvóta nem elég, legalább 50 lejjel kellene emelni.

Kovászna megyében mindössze 12 tanintézetben elegendő a pénz a bérekre, az esetek többségében a fizetések 60–80 százalékát a normatív rendszerben kiutalt pénz biztosítja. A legrosszabb a helyzet a megye legmagasabban fekvő településén, Kommandón, ahol mindössze 49 százalékos a fedezet, tehát a béralap már június közepén elfogy.

Létszámcsökkenés a lakónegyedi iskolákban

Több forgatókönyv és elemzés készül, ezek alapján döntenek jövő év elején a sepsiszentgyörgyi oktatási hálózat átszervezéséről, a módosításokat pedig jövő tanévtől ültetik gyakorlatba – mondta el a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármesterét azért kerestük, mert mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete megkongatta a vészharangot, hogy bezárják az állomás negyedi Ady Endre Általános Iskolát. \"Nagy nyomás nehezedik az oktatási minisztérium részéről a tanfelügyelőségekre, és közvetve az önkormányzatokra is, hogy a törvény által előírtnál kisebb létszámú osztályokat össze kell vonni, különben a szabályrendszer szerint nem jön ki a pedagógusok fizetése, a hiányzó összeget pedig ezentúl nem pótolja az állam\" – mondta a polgármester.

Mint kifejtette, Sepsiszentgyörgyön sok létszám alatti osztály működik, főként a lakónegyedi román tannyelvű tagozaton, de magyar osztályok is működnek az előírásosnál sokkal kevesebb diákkal. Ennek összetett oka van, többek között az is, hogy a Mihai Viteazul Főgimnázium sok esetben az önkormányzat megkerülésével, közvetlenül a minisztériumtól lobbizott ki magának plusz osztályokat, ezzel is hozzájárulva a lakónegyedi iskolákban a létszámcsökkentéshez. Olyan évfolyam is van román tagozaton, ahol a három lakónegyedi iskolában nincs egy osztályra való diák. Ez a helyzet tarthatatlan\" – mondta Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester hangsúlyozta, gyűjtik az információkat, szakembereket vontak be, tanulmányokat rendeltek, ezek birtokában jövő év elején hoznak döntést, ami a következő tanévtől, tehát szeptembertől lép életbe.

Amint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete a szülőket is civil engedetlenségre buzdítja, hogy a lakónegyedi iskolákat megmentsék a bezárástól. Bedő Zoltán, a Néppárt sepsiszéki elnöke szerint ha a fejkvóta rendszerben biztosított összeg nem elég fizetésekre, az önkormányzat pótolhatja azt. Váncsa Albert, az EMNP sepsiszentgyörgyi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi oktatásban nagyobb veszteség egy iskola bezárása, és nem elég a minisztérium utasításait szolgalelkűen végrehajtani.

Az önkormányzat feladata az átszervezés

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta, nem az oktatási minisztérium, és nem a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik egy megyében, vagy egy településen az iskolahálózat átszervezése, ez az önkormányzatok feladata. Hargita megyében összevonással, karcsúsítással elérték a költségek mintegy 30 százalékos csökkentését, Kovászna megyében most kezdődött el a koncepció kidolgozása, a csapatmunka, és máris elkezdődtek a tiltakozások. Az iskolahálózat átszervezésére szükség van, mert az elmúlt években drasztikusan csökkent a gyereklétszám, és az oktatási minisztérium ezentúl nem pótolja az előirányzati rendszerben a hiányzó béralapot, szögezte le Keresztély Irma.