
Szovátán a történelmi villák, a sétányok és a zöldterületek összefüggő fürdővárosi környezetet alkotnak
Fotó: Haáz Vince
Egy új medence vagy egy felújított villa önmagában még nem éleszti újjá a történelmi fürdővárosokat. Szabó Tekla művészettörténésszel arról beszélgettünk, mi akadályozza a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek, fürdővárosok megújulását, és hogyan kapcsolódhatna össze az örökségvédelem a mai vendégigényekkel.
2026. november 03., 19:052026. november 03., 19:05
2026. november 03., 19:212026. november 03., 19:21
A vendégnek okot kell adni arra is, hogy több napra maradjon, sétáljon, gyógykezelést vegyen igénybe, és visszatérjen. A történelmi épületek pusztulása, a gyógyvizek használatához kapcsolódó ismeretek háttérbe szorulása és a rendszerváltás utáni tulajdonviták azonban ma is meghatározzák a fürdővárosok lehetőségeit. A megújulás akadályairól és lehetséges útjairól Szabó Tekla művészettörténésszel, a Positive Transylvania Egyesület elnökével beszélgettünk. A témáról nemrég Maroshévízen konferenciát is rendeztek Legendás fürdőhelyek Erdélyben régen és ma – Kitörési pontok a gyógyturizmusban címmel.
A fürdővárosok vonzerejét egykor az is meghatározta, milyen élet zajlott a kezelések közötti órákban. Szabó Tekla felidézte, a társasági élet szerves része volt a fürdőzésnek, sokan aszerint választottak egy-egy fürdőhelyet, hogy kivel találkozhatnak ott. A vendégek érkezéséről nyomtatott névsorok, úgynevezett kurlisták tájékoztattak, amelyekből az is kiderült, ki mennyi időt tölt a településen. Ezek alapján a megfelelő társadalmi kapcsolatokkal rendelkező látogatók személyes találkozót is kezdeményezhettek egymással.
„Ez a világ elillant, és nem is lehet egyszerűen visszahozni. Életünk egyre nagyobb része zajlik az online térben, miközben kevesebb idő és figyelem jut a személyes találkozásokra. Egy fürdőhely ezért tudatosan is kínálhatna úgynevezett digitális detoxkúrát, amely nemcsak külföldön, hanem nálunk is egyre népszerűbb: olyan programokat, amelyek segítenek kiszakadni ebből az életformából, és teret adnak a közvetlen emberi kapcsolatoknak” – fogalmazott.
Hozzátette, a közösségi élmények erősítésére már vannak kezdeményezések. Borszéken nyári fesztiválok és koncertek várják a vendégeket, a maroshévízi Urmánczy fürdőben pedig fúvószenekar is fellépett. A bálványosfürdői Csiszár fürdő ugyancsak ezt a szemléletet példázza: az erdőben található, gyalogosan megközelíthető fürdőben időnként koncerteket is rendeznek.
Maroshévíz egykori fürdőéletét ma már régi képeslapok is idézik
Fotó: Szabó Tekla archívuma
Szabó Tekla szerint a történelmi fürdőélet átalakulása több korszakon átívelő folyamat volt: a változó szokások és a tulajdonviszonyok átrendeződése egyaránt formálta a fürdőtelepeket.
„Maroshévízen ennek hatására alakították át a régi, klasszikus fürdőépületeket. A harmincas években az Urmánczy és a Bánffy fürdőt is átépítették úszómedencés strandokká: az előbbibe homokos napozót, az utóbbiba kőlapokat építettek a medence szélére. A régi épületeket lebontották, nyomtalanul eltűntek” – mondta.
Az átalakulás másik fontos következménye a fürdőzés gyógyászati szerepének háttérbe szorulása volt. A gyógyfürdőzés egykor többféle kezelést foglalt magában, a kádfürdőktől a hideg vizes eljárásokon át az ivókúrákig. Utóbbiaknak például Borszéken is fontos szerepük volt, idővel azonban veszítettek jelentőségükből.
A fürdőhelyek vonzerejét a kezeléseket irányító orvosok szakmai tekintélye is növelte: egy elismert fürdőorvos hírneve önmagában vendégeket hozhatott a településre. Maroshévíz esetében ezt a hagyományt idézi Mild Adolf fürdőorvos 1883-ban megjelent, a helyi gyógyvizekről szóló munkája is.
„A harmadik törést a rendszerváltás utáni évek hozták. A kommunizmus éveiben is voltak gondok, de a legtöbb kárt a forradalom utáni évek okozták, amikor elindult a privatizáció. A visszaszolgáltatás olyan lassan zajlott, hogy mire a tulajdonosok visszakapták az épületet, az már romos volt” – összegzett Szabó Tekla.
A rendszerváltás utáni tulajdonosváltások következményeit Maroshévíz példája is érzékelteti. Szabó Tekla elmondta, a Hargita megyei településen a történelmi fürdők és az új beruházások fejlesztését máig nehezíti a tulajdonosok közötti együttműködés hiánya.
„A történelmi Bánffy fürdőt annak idején nem visszaszolgáltatták, hanem értékesítették. Amikor később az önkormányzat fedett fürdőt épített, a termálvíz használata körül vita alakult ki a magántulajdonban működő strandfürdővel, az ügy perhez vezetett, az önkormányzati létesítmény pedig jelenleg vezetékes vízzel működik.
– ismertette.
A továbblépés lehetőségét a két létesítmény összehangolt működésében látja, ezt azonban meglátása szerint egyelőre akadályozza a tulajdonosok közötti konfliktus.
Az Urmánczy fürdő esetében a gyógyászati szolgáltatások kialakítása jelenthetné a következő lépést. A művészettörténész rámutatott, a víz gyógyászati minősítéséhez szükséges vizsgálatok már megkezdődtek, és 2017-ben részeredményt is elértek az eljárásban.
– hangsúlyozta.
A fürdővárosi szerep megerősítését mindeközben az épített örökség fogyatkozása is nehezíti. Példaként a Dezső-villa lebontását emelte ki: a Bánffy fürdőhöz vezető út végén álló, a környék arculatát meghatározó épület helyére szállodát terveztek, a beruházás azonban elmaradt, és az egykori villa helyén ma munkagödör tátong.
„Probléma továbbá, hogy meglátásom szerint a fennmaradt fürdővillák értéke sem tudatosult kellően a helyi közösségben. Eközben olyan új épületek jelennek meg, amelyek egyáltalán nem illeszkednek a történelmi környezethez, például rönkházak és A alakú üdülők” – hívta fel a figyelmet.
A fürdőörökség háttérbe szorulását a település turisztikai népszerűsítésében is érzékeli. Mint mondta, a Visit Toplița egyesület munkája hozzájárult Maroshévíz ismertségének növeléséhez és a vendégforgalom élénkítéséhez, ugyanakkor szerinte a kommunikációban nem kapott megfelelő hangsúlyt a fürdőkultúra.
Az egykori maroshévízi fürdőkultúrából a Bánffy-fürdőben mára jórészt a strandolás maradt
Fotó: Szabó Tekla archívuma
Maroshévíz példája a fürdőtelepek megőrzésének tágabb kérdésére is ráirányítja a figyelmet: mennyire alkotnak szerves egységet a fürdők, a szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó közösségi terek. Szabó Tekla hangsúlyozta: egy fürdőtelep vonzerejét a tiszta levegő, a villák, a parkok és a kényelmes sétára alkalmas útvonalak együtt határozzák meg. Ehhez olyan környezetre van szükség, ahol a vendég túrafelszerelés nélkül is sétálhat, és a pihenést nem zavarja jelentős autóforgalom. Ebből a szempontból Tusnádfürdő adottságait kedvezőtlennek tartja, mivel a települést átszelő főút terhelése a fürdővárosi környezet minőségét is befolyásolja.
Az egységes arculat megőrzését ugyanakkor a történelmi villák helyreállításának nehézségei is akadályozzák.
Mint mondta, a hagyományos eljárások ismerete visszaszorult, és kevés az ezekben jártas szakember. A költségek szintén a kevésbé értékőrző megoldások felé terelhetik a tulajdonosokat: egy régi ablak gondos helyreállítása esetenként többe kerülhet, mint egy új, kedvezőbb hőszigetelésű nyílászáró beszerelése.
– hangsúlyozta.
Hozzátette, egy helyreállított villa környezetét is jelentősen megváltoztathatja egy oda nem illő új épület. Úgy véli, a településkép következetes védelméhez szigorú településrendezési előírások és azok betartatását biztosító főépítészi munka kellene, amit azonban sok helyen a szakemberhiány, illetve a tulajdonosi ellenállás is nehezíti.
„Az összehangolást a megosztott tulajdonosi és üzemeltetői háttér is összetett feladattá teszi. Tusnádfürdőn és Maroshévízen a fedett fürdő, Borszéken pedig a Fontana működtetésében az önkormányzat vállal szerepet, miközben a villák és szállodák jellemzően magántulajdonban vannak. Szovátán ettől eltérő modell alakult ki: a gyógyközpontokat a nagy szállodák működtetik. A fürdőtelepek jövője így azon is múlik, mennyire tudják összehangolni elképzeléseiket az önkormányzatok és a magántulajdonosok” – fejtette ki.
Borszéken a Monarchia korabeli villák felújításához ma már a hagyományos eljárásokat ismerő mestereket is nehéz megtalálni
Fotó: Korabeli képeslap/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az eltérő lehetőségeket és eredményeket Szováta és Borszék példáján keresztül is érzékeltette a művészettörténész.
Szabó Tekla Szovátát emelte ki a működő fürdőtelep pozitív példájaként. Bár műemléki szempontból nem tart minden helyreállítást kifogástalannak, megítélése szerint a gyógykezelések, a szállodai szolgáltatások és a pihenésre alkalmas környezet itt egymást erősítik. A Medve-tó körüli sétányok a fürdőzésen kívül is kikapcsolódási lehetőséget teremtenek, a kulturális programok pedig tovább gazdagítják a kínálatot. A település így nem pusztán egy-egy létesítménnyel, hanem összefüggő fürdővárosi környezettel fogadja a vendégeket.
A Fontana gyógyfürdő új lehetőségeket nyitott a szolgáltatások fejlesztésében, a történelmi sétányok pedig ma is hozzájárulnak a település vonzerejéhez. Az egykori központ több meghatározó épületének rossz állapota ugyanakkor megtöri ezt az összképet.
A művészettörténész különösen a Kaszinó épületének helyzetét tartja aggasztónak. Mint mondta, a magyar állam által megvásárolt épület felújítása évek óta várat magára, állapota pedig egyre romlik. Az önkormányzat most visszavásárolná az ingatlant, ehhez azonban a tulajdonos eladási szándékára is szükség van.

Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
A történelmi épületek megmentéséhez ugyanakkor a helyreállítás mellett a későbbi használatukat is meg kell tervezni. Szabó Tekla szerint a jövőjük azon is múlik, sikerül-e a mai igényeknek megfelelő rendeltetést találni számukra. Meglátása szerint hozzáértő tervezéssel összeegyeztethető a korszerű komfort és az építészeti értékek megőrzése. Egy régi villa szálláshelyként való működtetése természetesen megköveteli például a fürdőszobák kialakítását, ez azonban nem indokolja az értékes belső részletek eltüntetését vagy a homlokzat jellegének megváltoztatását.
A művészettörténész Baden-Baden példáját idézte, ahol egy történelmi forrásház ma látványosságként őrzi a fürdőkultúra emlékét, noha eredeti szerepét már nem tölti be. Úgy látja, a hely múltja önmagában is vonzerőt jelenthet, ha azt megőrzik és bemutatják a látogatóknak.
„Egy teljesen új fürdő megépítése ugyanakkor nem feltétlenül teremti meg a kapcsolatot a történelmi örökséggel.
– mondta.
A wellness a fiatalabbakat is vonzza: a borszéki Fontana vendégköre sem korlátozódik az idősebbekre
Fotó: Bálint István
A megújulás elindításában a művészettörténész meghatározónak tartja a helyi szereplők elkötelezettségét. Korondot említette példaként, amelyet ma kevesebben kapcsolnak a fürdőkultúrához, holott egykor jelentős fürdőhely volt.
A lehetőségeket ugyanakkor erősen befolyásolja, mennyi maradt meg a történelmi környezetből. Előpatak helyzetét az épületállomány súlyos leromlása miatt különösen nehéznek ítéli. Borszéken viszont ma is erősnek látja a fürdővárosi önazonosságot, és Szováta bemutatkozásában is meghatározó ez a szerep.
A helyi kezdeményezések mellett a települések közötti együttműködésben is lát lehetőséget a művészettörténész. A közeli fürdőhelyek eltérő adottságai közös kínálat kialakítására is lehetőséget teremtenének. Szabó Tekla úgy véli, ezek a települések elsősorban kiegészíthetnék egymást, bár a vendégekért folyó verseny is érzékelhető. Megfigyelése szerint a borszéki Fontana megnyitása a maroshévízi fedett fürdő látogatottságára negatívan hatott: a vendégek egy része magasabb belépődíjat is vállal a számára vonzóbb szolgáltatásokért.
A hagyományos, többhetes kúrákat ugyanakkor egyre nehezebb összeegyeztetni a munkával és a rendelkezésre álló szabadsággal.
A vendégkör bővítésében a fiatalabb korosztály megszólítását is fontosnak tartja. Úgy látja, bár még él az a szemlélet, hogy a gyógyfürdőzés elsősorban az időseknek szól, a wellness népszerűsége ezen is változtat.
A székelyföldi fürdőhelyek jövőjét ezért biztatónak ítéli:
a következő nemzedékek számára is vonzóvá tehetik őket.
A működés eredményét ugyanakkor szerinte a település egészére gyakorolt hatással együtt érdemes mérlegelni.
A szerepüket azonban a település egészének szempontjából kell nézni: aki fürödni érkezik, az helyben szállhat meg, vendéglőben étkezhet, és más szolgáltatásokat is igénybe vehet, így a jelenlétéből a helyi vállalkozások is profitálnak” – fogalmazott.

Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
szóljon hozzá!