Nem alternatíva az alternatív küszöb

Az RMDSZ szerint a kiszámíthatóság és az arányos képviselet biztosítása képezi a parlamenti választásokat szabályozó, a törvényhozás által szerdán módosított jogszabály legfontosabb elemeit.

Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke a Krónika érdeklődésére kifejtette, az arányos képviselet azt jelenti, hogy egy pártnak annyi mandátuma lesz, amennyi szavazatot szerzett. Ennek megfelelően például ha az RMDSZ megkapja a voksok hat százalékát, akkor hatszázalékos lesz a parlamenti mandátumának aránya is.

Ugyanakkor a kiszámíthatóság szerinte úgy érvényesül, hogy nem a jelenlegi, „rulettszerű” elosztást alkalmazzák, hanem minden megyében az elsők kerülnek be a törvényhozásba a pártlistákról, ezáltal pedig javul a parlament minősége, ami a jelenlegi törvényhozásban nem érhető tetten.

Kovács Péter kifejtette, az alternatív választási küszöb a korábbi törvényben is szerepelt, ám az RMDSZ számára nem az a cél, hogy ezáltal jusson be a parlamentbe, hanem hogy erős képviselettel, biztonságosan elérje az 5 százalékos küszöböt.

Az új választási törvény értelmében a parlamenti küszöb ötszázalékos marad ugyan, ám a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti. Ennek megfelelően azok az – országos szinten öt százalék alatt teljesítő – politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát.

„Az alternatív küszöb olyan, mint a kötéltáncosnak a háló: sokkal magabiztosabban mozog, ha az ki van feszítve. De az alternatív küszöb semmiképpen sem jelenti a szövetség számára, hogy hátra lehet dőlni” – jelentette ki kérdésünkre az RMDSZ ügyvezető elnöke, hangsúlyozva, az alakulat továbbra is azon dolgozik, hogy visszanyerje a választók bizalmát.

„Ez egy rossz vicc” – reagált Kovács Péter arra a felvetésünkre, hogy esetleg két magyar párt is bejuthat a bukaresti törvényhozásba az alternatív küszöb segítségével. A politikus emlékeztetett, 2012-ben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megpróbálta elhitetni, hogy két párt is mandátumhoz juthat, de az eredmények szerinte egyértelműen igazolták, hogy valótlanságot állítottak.

„Erre nincs semmi esély. A jelenlegi erőviszonyok és képlet alapján két változat lehetséges: vagy bejut az RMDSZ megfelelő súllyal, vagy ha egy másik magyar párt gyengíti, akkor kisebb
aránnyal” – szögezte le Kovács Péter.

Mint arról beszámoltunk, a jogszabály elfogadása után Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese is kizártnak nevezte, hogy két, egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt.

Hasonlóképpen vélekedik Biró Zsolt is. A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, az alternatív küszöb sem teszi lehetővé, hogy az erdélyi magyar pártok versenyezzenek egymással.

A politikus úgy véli, két magyar párt számára lehetetlen négy megyében elérni a 20 százalékos küszöböt. Meglátása szerint ebből a szempontból a törvénymódosítás nem hoz semmi újat, hiszen sem az 5 százalékos bejutási küszöböt, sem az egyéni választókerületes szavazás során a 6+3-as alternatívát nem tudta két magyar párt egyszerre „átugrani”. „A felelősen politizáló erdélyi magyar pártoknak ezt a szempontot figyelembe kell venniük, amikor kialakítják a választási stratégiájukat” – állapította meg Biró Zsolt.

Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke a témában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény csak a formális jogegyenlőséget szavatolja, valójában viszont esélyegyenlőtlenséget okoz. A politikus úgy véli, a regionális pártoknak nagyobb esélyt biztosít a friss módosítás és az alternatív küszöb, az EMNP pedig nemcsak regionális, hanem regionalista párt is, de szerinte mindez csak abban az esetben lenne méltányos, ha az ötszázalékos küszöböt a kisebbségek esetében is a lakosság számaránya szerint határoznák meg.

Szilágyi Zsolt emlékeztetett, hogy Toró T. Tiborral – még az RMDSZ parlamenti képviselőiként – már 2003-ban benyújtottak egy erre vonatkozó törvényjavaslatot, amit azonban visszautasítottak. „Az Erdélyi Magyar Néppárt számára a politikai építkezésnek és a munkának nincs alternatívája” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.