
Nagyon sok szülő még nem is beszélt gyermekével a koronavírus elleni oltásról
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Nem oltatná be 5–18 éves gyerekét a romániai szülők csaknem 60 százaléka, ám azt szeretnék, ha a gyerek ettől függetlenül jelenléti oktatásban részesülne – derül ki az IRES által az Edupedu.ro oktatási szakportállal együttműködésben készített felmérésből, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra. Az arány magasabb, 67 százalékos az 5–11 éves gyerekek szüleinek körében, és alacsonyabb, 50 százalékos a tinédzserek szülei esetében.
2021. december 06., 10:362021. december 06., 10:36
A közvélemény-kutatás a 2021. november 15–25. időszakban készült telefonos megkereséssel egy 897 olyan szülőből álló reprezentatív mintán, akinek 5 és 18 év közötti gyereke van, a hibahatár ± 3,3%. Mint kiderült,
A felmérés eredményeit az Edupedu.ro portálon kiértékelő cikk szerint amúgy a 46 évesnél idősebb és magasabb iskolázottsággal rendelkező szülők azok, akik nagyobb arányban támogatják a vakcina felvételét.
Az oltást megtagadását firtató kérdésekre adott válaszokból ugyanakkor kiderül, hogy a szülők hasonló megfontolásból nem akarják, hogy gyerekük megkapja a vakcinát, amiért ők sem kívánják felvenni az oltást.
Az 5–11 éves gyerekek szüleinek a 80 százaléka hozta fel ugyanazt az ellenérvnek a vakcina ellen, mint a tinédzserek szülei: 28 százalékuk a mellékhatásoktól tart, 26 százalék nem bízik az oltásban. 10 százalék azt mondta, hogy a gyerekek túl kicsik az oltáshoz, 6 százalék szerint nincs szükség a vakcinára, 5 százalék nem is hisz a vírus létezésében vagy annak súlyosságában. Egyformán 3 százalékra rúg azoknak az aránya, akik szerint nem áll a rendelkezésre elég információ, akik szerint a vakcina nem hatékony/nem véd, illetve akik beismerik, ők azok, akik nem akarják, hogy a gyerek megkapja az oltást vagy nem egyeznek bele a beoltásába.
Az 5–11 évesek szülei körében a 36 évesnél idősebb, városi és Dél-Romániában élők a leginkább oltáspártiak. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a vidéken élők azok, akiknek kevesebb információjuk van a vakcináról.
Ugyanakkor a szülőknek alig az 51 százaléka mondta azt, hogy beszélt már az oltásról 5–11 éves gyerekével. 57 százalékos azoknak az aránya eközben, akik azt válaszolták, a döntés meghozatalában számít majd az is, hogy mit gondol a gyerek.

A tervezettnél egy héttel korábban, már december 13-án elkezdik kiszállítani az Európai Unióban az 5-11 éves korosztálynak az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) ellen kifejlesztett védőoltást.
Az okok között ebben az esetben is a bizalom hiányát, a mellékhatásoktól való félelmet láthatjuk a legtöbb esetben.
6 százalék jelentette ki amúgy határozottan, hogy nem hajlandó felvenni a vakcinát, további 6 százalék nem hisz a vírus létezésében vagy annak súlyosságában, 4 százalék pedig azt mondta, átesett a kóron.
A felmérést kiértékelő cikk ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy miután a tanügyi rendszer nem vette ki a részét a lakosság vírussal kapcsolatos tájékoztatásából, a szülők részéről nagyon alacsony a témában a tanárokba és az oktatási intézmények személyzetébe vetett bizalom. Az 5–18 éves gyerekek szüleinek mindössze 1 százaléka mondta azt, hogy az oltások kérdésében a leginkább a pedagógusokban bízik.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
1 hozzászólás