Grodnóban a szépen felújított, nemrég átadott régi várat Báthory-kastélyként emlegetik a helybeliek és a történelemkönyvek
Fotó: Ábrám Zoltán
A mai Fehéroroszország nyugati részén fekvő Grodnóban 1586. december 12-én, 53 éves korában váratlanul elhunyt Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg. Üstökösként tűnt fel, meteorként távozott.
2021. december 12., 12:242021. december 12., 12:24
2021. december 12., 14:052021. december 12., 14:05
Akkoriban Európa legnagyobb kiterjedésű országa felett uralkodott, mai fehérorosz, ukrán és orosz területek is fennhatósága alá tartoztak. Nagy hadvezér, európai léptékben jelentős államférfi, humanista egyetemalapító volt. Korai halála miatt nem sikerült közép-európai egységfrontot felállítania mind a török, mind a Habsburg-terjeszkedés meggátolására, és azon politikai tervét sem tudta megvalósítani, hogy Lengyelország, a török és a Habsburg alól felszabaduló Magyarország és Erdély közös államszövetséget alkosson.
Mivel nemrég személyesen halálának helyszínén, Grodnóban jártam egy Erasmus oktatói ösztöndíjat elnyerve, jelen írásomban Báthory István grodnói emlékeire, a városlakók emlékezetére szeretném irányítani a figyelmet. Arra, hogy a mintegy háromszázötvenezer lakosú városban mennyire élő az itt elhunyt király. Mondhatnám: nincs még olyan város, olyan település, amely ennyire „báthorys” lenne.
Nem véletlen, hogy Báthory István élete utolsó napjait Grodnóban töltötte. Sokat tartózkodott itt, kedvence volt az akkori középkori város, itt építtette fel reneszánsz stílusú palotáját (Batorievka), és észak-itáliai reneszánsz stílusban felújíttatta a várat. Báthory lengyel-litván uralkodása főleg harcban telt el, örök honvágyban, nagy távolságra szülőföldjétől.
Az eredetileg 11. században épült kastély bejárati kapuja felett a Báthory-család sárkányfogas címerével „kettéválasztott” felirat ékeskedik jól olvashatóan: STEPHANUS D.G. REX. POL. M.D. LIT. Felette a lengyel-litván perszonálunió koronás címere. A díszes vaskapun két SB koronás monogram látható. A kaputorony belső díszítéseként, a kapu két oldalán egy-egy falfestmény, mindkettőn jól kivehető Báthory István bajuszos, szakállas, kócsagtollas délceg alakja. Előbbin páncélban, a földön megtámasztott karddal a sárkányfogas címerről felismerhető vezérsátor előtt hadvezérei körében. Utóbbin lóháton, kezében lándzsával vadászat közben, itt már a háttérben, mivel az előtérben a hajtók, kutyák és egy gyönyörű szarvas. Számunkra, magyaroknak talán maga a csodaszarvas.
A 11. században épült grodnói kastély bejárati kapuja felett a Báthory-család sárkányfogas címerével „kettéválasztott” felirat ékeskedik jól olvashatóan: STEPHANUS D.G. REX. POL. M.D. LIT.
Fotó: Ábrám Zoltán
A Báthory-kastélyban az Állami Történelmi és Régészeti Múzeum kiállítótermei látogathatók. Az egyes termekben érintős képernyőn lehet információkkal gazdagodni, de csak kizárólag oroszul. A számomra lassan betűzhető szavak közül keveset értek meg, de igyekszem megtalálni azokat a részeket, ahol azt írja, hogy: БаторыЯ. A szövegbeli említéseken kívül Stefan Batory képe, róla készült festmények, bronzplakett, kis lovas szobra, koronázási jelvényeinek a másolata, térképek, korabeli tárgyak, a pszkovi csatában használt zászló, hajdúöltözet, általa kiadatott könyv és egyebek. Az érintős képernyőn részletes, képekkel illusztrált leírások a korról, életéről, sőt haláláról is, naponkénti leosztásban élete utolsó napjairól, az 1586. december 7-12 közötti időszakról.
A fekete márványtábla alján születésének és halálának az időpontját és helyszínét olvashatjuk, közöttük a sárkányfogas családi címerrel. A latin betűs, lengyelül írt templomtörténetet böngészve kivehető, hogy Bátori István király 1585-ben pénzt adományozott templomépítésre és jezsuita kollégium létrehozására. Váratlan halála meggátolta azon elképzelését, hogy Vilnius és Kolozsvár után Grodnóban is egyetemet alapítson, sőt a templomépítés is elhúzódott.
Napjainkban a Marx Károly utca sarkán levő Szent Ferenc templom folytatásában, központi helyen van a Bátori utca (vulica Stefana Batoryja). A templommal átellenben, a két utca sarkán van a Bátori-ház (Batorievka), kicsit odébb pedig vendégeit várja a Bátori-kávézó és a Bátori-üzlet, ahol Bátori-nylontasakot kap a kedves vásárló a Bátori feliratú fejfedőt viselő eladóktól. És mindez nem álom, mint az szülőhelyén lenne, hanem a teljes valóság! A fehéroroszok, a grodnói lakosok egykori vezetőjüket, a nagy megbecsülésnek örvendő Báthory István uralkodót nemcsak dicső királyuknak tartják, hanem szeretettel viszonyulnak emlékének a felidézéséhez. A város múzeumai, a történelemkönyvek megadják a neki kijáró tiszteletet.
Martin Kober festőművész portréja Báthory Istvánról
Fotó: MARTIN KOBER (1550 K.–1598) FESTMÉNYE (1583): BÁTHORY ISTVÁN LEN
Halálát követően Báthory Istvánt a 14. században épített grodnói főtemplomban (Fara Vytautas) ravatalozták fel, és temették el, de rövid idő múlva, 1588-ban a krakkói Wawelba helyezték örök nyugalomra a legmegbecsültebb lengyel királyoknak kijáró pompával. Sírja zarándokhely, kiemelten a magyar és a lengyel emberek számára. Annál szomorúbb adalék, hogy Báthory egykori ravatalozási-temetési helyszínét, Grodnó legrégebbi templomát 1961-ben az embertelenül ateista szovjet rendszer lebontatta.
Középen márványtábla, cirill írással és évszámokkal, egyfajta történelmi áttekintésül: 1392-1804 között katolikus templom, 1804-1920 között (a cári uralom idején és még pár esztendeig) pravoszláv templom, 1920-1961 között újból római katolikus templom.
Fotó: Ábrám Zoltán
Ennek az emlékműnek a talapzatára helyeztem el a megemlékezés virágát – a magam és jelképesen az erdélyi magyarság nevében – az itt elhunyt, ide felravatalozott és először ide eltemetett kiemelkedő erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg tiszteletére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!