Utat törnek. Balázsfalva gazdasági fejlődést remél az infrastrukturális beruházásoktól
Fotó: Facebook/Gheorghe Valentin Rotar - Primar
Balázsfalva polgármestere aláírta a szerződést a Fehér megyei kisváros új terelőútjának kivitelezőjével, amely csaknem 30 millió euróért építi meg a „magyar időkben” az erdélyi román önszerveződés központjának számító települést a modern „ellenség”, az elviselhetetlen forgalom uralma alól felszabadító új utat. Ráadásul ezt – egy majdhogynem tízszer költségesebb beruházás révén – összekötik majd az A10-es autópályával is a Tövis felé tervezett régi-új aszfaltcsík révén. Így a csupán 17 800 lakost számláló település nagyvárosok által is régóta mindhiába várt infrastrukturális fejlesztésekben részesül.
2024. január 19., 10:402024. január 19., 10:40
2024. január 19., 11:262024. január 19., 11:26
Gheorghe Valentin Rotar liberális elöljáró a hét elején szentesítette aláírásával a 6,8 kilométer hosszú, áfa nélkül 145 354 480 lejbe (29,2 millió euróba) kerülő terelőút megépítését rögzítő szerződést. A külső, európai uniós és bukaresti központi forrásokból finanszírozott beruházásnak két év alatt kell elkészülnie attól a pillanattól fogva, hogy minden szükséges engedélyt megadnak az illetékes hatóságok (ebből 6 hónap a tervezés és 18 hónap a kivitelezés).
Gheorghe Valentin Rotar hozzátette, a terelőútnak köszönhetően megszabadul a város az átutazó és teherforgalomtól, a folytatásként Tövis felé tervezett „gyorsforgalmi út” révén – amely valójában alsóbb kategóriájú lesz –, a Torda–Szászsebes-sztrádával létesülő összeköttetésnek köszönhetően pedig nagyot fejlődhet a helyi gazdaság is. Az sem mellékes, hogy a forgalom tehermentesítésével csökkennek a balesetekkel, illetve a lég- és hangszennyezés visszaszorításával járó önkormányzati kiadások is.
Bár a városvezető gyorsforgalmit (drum expres – DEx) emlegetett, a Balázsfalvától Tövisen át egészen az A10-es autópályáig tervezett új aszfaltcsík alacsonyabb, úgynevezett Transregio (TR) besorolású. Ez lényeges különbség, hiszen míg előbbi inkább a sztrádákhoz „hasonlít” (csak nincs leállósáv, és a menetirányokat elválasztó sáv is keskenyebb, illetve 120 km/h s megengedett sebességhatár), a TR jelzésű utak „csupán” a régi európai vagy országutak korszerűsített, biztonságosabb változata, melyek menetirányonként akár kétsávosak is lehetnek.
A Balázsfalva–Tövis–A10-es aszfaltcsík esetében jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak, a tervezőnek és a hatóságoknak január végéig kell elvégezniük a terepfelmérő munkálatokat. A Fehér Megyei Tanács, Balázsfalva és Tövis város, illetve Mihálcfalva és Alsókarácsonfalva község együttműködésével megvalósítandó beruházást 58 százalékban a meglévő DN 14B jelzésű országút korszerűsítésével valósítják meg, az össztáv 42 százaléka pedig új út építése által születik meg.
Az érintett önkormányzatok közül Balázsfalva menedzseli a projektet, amely szerint az új út elkerüli a kisváros jelenlegi bejáratánál található szerpentines emelkedőt, réten halad, és nem érinti Alsókarácsonfalva belterületét, illetve Tövis ipari negyedét sem. Ugyanakkor a sofőröknek – a tervezett felüljáróknak köszönhetően – már nem kell áthaladniuk-vesztegelniük a Balázsfalva és Tövis közti három vasúti átkelőnél.
De a nagyszabású beruházás a tágabb régió számára is előnyökkel kecsegtet nemcsak a közlekedésben, hanem gazdasági téren is, hiszen gyorsabb kapcsolatot teremt az erdélyi-romániai autópálya-hálózat és a Küküllő mente települései között. A beruházás mellett kardoskodók ugyanis azzal érveltek, hogy az új út nemcsak a közvetlenül érintett települések, hanem a környező városok – Szászsebes, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torda, Dicsőszentmárton, Erzsébetváros és Kiskapus, illetve számos község lakói számára is előnyös Fehér, Maros és Szeben megyében; a közvetlenül érintett lakosságot százezer fősre becsülték.
A legnagyobb nyertes persze Balázsfalva, ahol – a terelőúttal – két jelentős infrastrukturális beruházás is kezdetét veszi a közeljövőben. A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál alapított város nevét első, 14. századi birtokosáról, baróti Cséry Balázsról kapta, akinek Zsigmond király adományozta a területet. Később itt, az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Károly herceg azt a balázsfalvi paktumot, melynek alapján Erdély Habsburg-uralom alá került, véget vetve az Erdélyi Fejedelemségnek.
1848 májusában és szeptemberében a románok itt tartották nagy nemzetgyűléseiket, utóbbin a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen, de később is itt foglaltak állást Erdély uniója ellen. Balázsfalva a 20. század elején azon kevés erdélyi városok közé tartozott, amely román többségű volt.
Ugyanakkor az idők folyamán jelentős számú magyar közösség is lakta, amely azonban egyre csak fogyatkozott. Miközben a 2011-es népszámláláson még a 20 600 lakosból 6,3 százalék vallotta magát magyarnak, a 2021-es cenzuson a 17 800 lakosból már csak 732-en tették ugyanezt, ami 4,1 százalékot jelent. A 2020-as helyhatósági választásokon nem sok szavazaton múlt, hogy az RMDSZ – 4,6 százalékos eredménnyel – kiszorult a helyi tanácsból, négy évvel korábban az 5,9 százalék egy tanácsosi helyet biztosított.
Balázsfalva évszázadok óta a román önszerveződés erdélyi bölcsője volt, de nem annyira, hogy ne működtethetett volna magyar iskolát. Az önálló magyar oktatás a Ceauşescu-rendszerben szűnt meg, a rendszerváltás után pedig a maradványai is leépültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!