2012. december 19., 07:552012. december 19., 07:55
Ilie Bolojan polgármester a Krónika érdeklődésére elmagyarázta: a szerződés lényege, hogy a Luxten a mostanáig elvégzett kötelezettségein túl azt is magára vállalja, hogy a város két főterén, a Bémer és a Szent László téren, illetve a Fő utcán felújításra kerülő műemlék épületek díszkivilágítását megoldja. A város – mint beszámoltuk – októberben már elfogadott egy műemlék-felújítási stratégiát, amelynek keretében első körben az említett terület tizenegy ingatlanját restaurálnák, s ezek szerepelnének elsősorban az új szerződésben is.
Másfelől azonban arról is szólnak majd a közeljövőben megkezdődő tárgyalások a Luxtennel, hogy a lakosság által saját erőből vagy városi segítséggel helyreállított belvárosi épületek is megkapják a szakszerűen elvégzett világítást anélkül, hogy ezért külön fizetniük kellene. Azt, hogy ezeknek a munkálatoknak a költségeit az önkormányzat vagy a cég állja, milyen forrásból, illetve milyen arányban, egy, a tegnapi ülésen kijelölt bizottság alkudja majd ki a Luxtennel a következőkben. A cégnek első körben egy olyan projektet kell majd elkészítenie, amelyben a város által prioritásként megjelölt műemlék épületek díszkivilágítása szerepel – az elöljáró szerint ugyanis fontos, hogy a tereken és a sétálóutcán álló paloták éjjel is nagyjából egységes képet mutassanak.
Ilie Bolojantól azt is megkérdeztük, mi lesz a sorsa a korzó közvilágításának, az utca néhány évvel ezelőtti felújításakor elhelyezett világítótestek ugyanis egyre kevésbé működnek. A polgármester elmondta: a talajba beépített lámpák – a váradiak nem kis örömére – lassanként eltűnnek, azokat ugyanis garancia nélkül szerelték be annak idején, és kicserélésük az elöljáró elmondása szerint egy vagyonba kerülne; a közvilágításra szolgáló lámpák pótlására pedig jövőre a belvárosi terek felújításával és az ottani utcalámpák kicserélésével párhuzamosan kerül majd sor.
| Nem takarhatják el reklámpannókkal ingatlanuk falait azok a lakóközösségek, amelyek elhanyagolják a tömbház külső felújítását – döntött tegnap a nagyváradi közgyűlés. Ilie Bolojan polgármester lapunk kérdésére elmondta: ezzel is az épületek rendbetételére szeretnék ösztönözni a lakótársulásokat, amelyek szép összegeket vesznek fel az óriásplakátokból, ám a pénzt nem forgatják vissza az ingatlanba. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok