Mangalicatermékek egy mezőségi kisgazdaságban. A valódi házi húsárunak ára van
Fotó: Makkay József
A házi termékek szabályozott, illetve illegális piaca egyaránt hatalmas méreteket öltött az országban. Miközben sok őstermelő élelmiszer-biztonsági engedéllyel dolgozza fel és forgalmazza mezőgazdasági termékeit, mások interneten kínálják kétes minőségű, ellenőrizetlen alapanyagú hús-, tej- és egyéb „házi készítésű” élelmiszereiket. A Krónikának nyilatkozó élelmiszer-biztonsági szakember szerint ezek fogyasztása kockázatot jelent az emberi egészségre, ugyanakkor illojális konkurenciának számít a törvényesen működő, adófizető vállalkozókkal szemben.
2024. október 07., 08:002024. október 07., 08:00
Az értékesítési gondok miatt az utóbbi években egyre több gazda került válaszút elé, hogy abbahagyja-e a növénytermesztést, állattenyésztést, vagy termékeit feldolgozva, jobb áron értékesítse a végterméket. Nem könnyű döntés ez, mert a mennyiségi és minőségi mutatók miatt a háztáji élelmiszer-feldolgozás eleve drágább termékeket eredményez, mint a nagyüzemi, így nehezebb a vásárlói célközönséget megtalálni. Másrészt Romániában
akik élelmiszer-biztonsági engedély nélkül, kétes származású és minőségű alapanyagokból, feketén állítanak elő élelmiszereket, amelyeket aztán főleg interneten forgalmaznak.
A kérdéskört dr. Kincses Sándor állatorvossal, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének állategészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős falugazdászával jártuk körül, aki korábban 21 évet dolgozott a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság alkalmazottjaként, így tisztában van a hatósági elvárásokkal és a gazdák lehetőségeivel, igényeivel egyaránt.
Kisüzemi tejfeldolgozás. Egy sajtműhely beindítása jelentős beruházást igényel
Fotó: Makkay József
„A mezőgazdasági őstermelő viszonylag könnyen megszerezheti az élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges hatósági engedélyeket. A romániai jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak a növénytermesztő és az állattartó gazdaságok számára egyaránt. A gazda az általa megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejet, húst, tojást, stb. feldolgozza és a kész élelmiszert forgalmazza piacon, interneten, üzletekben bárhol” – mutat rá a székelyföldi állategészségügyi szakember.
Az állatorvos szerint a helyi állattartó gazdaságok keretében vágópontokat is engedélyeznek a megyei állategészségügyi igazgatóságok, azonban ennek is minimális feltételei vannak. „Nem lehet a csűr oldalán levágni a disznót, a borjút vagy a bárányt úgy, hogy közben a hús belehull a sárba, amit egy veder vízzel lemosnak, miközben a gazda ugyanazzal a ruhával csontolja ki a húst, mint amivel a trágyát kiszórta. Vannak hatósági elvárások – meleg és hideg víz, hűtőszekrény, külön helyiség, stb. –, amit be kell tartani a tej-, a zöldség-, vagy a húsfeldolgozás terén. Tapasztalatból mondom, hogy az engedélyeket nem nehéz megszerezni, ha a gazda teljesíti a feltételeket” – magyarázza a korábban hatósági állatorvosként dolgozó Kincses Sándor.
Házi kolbász füstölőben. Az engedéllyel rendelkező gazda a vásárló igényei szerint dolgozza fel a levágott disznót
Fotó: Makkay József
Az igazi gondot nem az engedélyek beszerzésében látja a falugazdász, hanem a gazda által működtetett élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozás sikeres fenntartásában. A húsfeldolgozó ágazatnál maradva, az állatorvos szerint a háztáji körülmények között tartott disznó húsa jóval drágább a nagyüzeminél. Aki ebből szeretne kolbászt, és egyéb füstölt árut készíteni, annak eleve azzal kell számolnia, hogy egy kilogramm végtermék önköltsége 40-50 lejnél kezdődik. Másrészt azon is el kell gondolkodnia, hogy nyáron mit kezd a lábakkal és a disznófejjel, amikor nincs kocsonyaszezon, illetve a sertésnek olyan részeivel, amelyek nem annyira keresettek. Háztáji feldolgozásban ezek mind olyan kérdések, amelyek megfontolt döntések elé állítja a kistermelőt.
A szakember úgy látja, kicsi az esély arra, hogy a ,,házi termékként” reklámozott kolbász alapanyaga valóban a kisgazdaságban nevelt, és élősúly kilogrammonként 15 lejért, vagy ennél drágábban forgalmazott ,,házi disznóból” kerüljön ki. Készül ilyen is, de az prémiumterméknek számító árkategória, aminek külön célközönsége van.
Hasonló gond adódik a tejfeldolgozással is: aki minőségi sajtot, és más tejterméket készít a kisgazdaságban előállított jó minőségű tehén-, kecske- vagy juhtejből,
„Abból kell kiindulni, hogy a gazda milyen áron tudja értékesíteni mezőgazdasági termékeit. Ha jó árat kap érte, érdemes meggondolnia, hogy foglalkozzon-e élelmiszer-feldolgozással, ami sok kihívást rejteget a termelő számára” – érvel a mezőgazdasági szakember.
Romániában általánosan elterjedt probléma, hogy a hatóságok nem ellenőrzik kellő szigorral az illegális élelmiszer-termelést és feldolgozást, emiatt az internet decemberben tele van például online ,,házikolbász-hirdetésekkel”, amit jórészt akciós nagyüzemi disznóhúsból készítenek ellenőrizetlen körülmények között. Amellett, hogy ezek fogyasztása kockázatot jelent az emberi egészségre, illojális konkurenciának számít ama vállalkozókkal szemben, akik alkalmazottakat foglalkoztatnak, és rengeteg adót fizetnek – mutat rá Kincses Sándor.
miközben a feketepiac szereplői vígan élnek. Ez főleg az élelmiszer-kereskedelem terén szembetűnő, és jelentős piaci zavarokat okoz az engedéllyel működő, adófizető kis- és nagyvállalkozók számára.
,,Az államnak a feketepiac visszaszorítása terén kell lépnie ahhoz, hogy a házi termékek visszanyerjék méltó helyüket, és a vásárló biztonságban érezze magát, amikor házi laskát, tejterméket, házi kolbászt vagy füstölt sonkát vásárol. Ez eleve prémiumtermék kell legyen, amiért azért fizet többet a vásárló, mert kiváló minőségű, és végigkövethető a teljes termékpálya. Amit viszont
– szögezi le dr. Kincses Sándor állatorvos, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének állategészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős falugazdásza.
Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!