Mangalicatermékek egy mezőségi kisgazdaságban. A valódi házi húsárunak ára van
Fotó: Makkay József
A házi termékek szabályozott, illetve illegális piaca egyaránt hatalmas méreteket öltött az országban. Miközben sok őstermelő élelmiszer-biztonsági engedéllyel dolgozza fel és forgalmazza mezőgazdasági termékeit, mások interneten kínálják kétes minőségű, ellenőrizetlen alapanyagú hús-, tej- és egyéb „házi készítésű” élelmiszereiket. A Krónikának nyilatkozó élelmiszer-biztonsági szakember szerint ezek fogyasztása kockázatot jelent az emberi egészségre, ugyanakkor illojális konkurenciának számít a törvényesen működő, adófizető vállalkozókkal szemben.
2024. október 07., 08:002024. október 07., 08:00
Az értékesítési gondok miatt az utóbbi években egyre több gazda került válaszút elé, hogy abbahagyja-e a növénytermesztést, állattenyésztést, vagy termékeit feldolgozva, jobb áron értékesítse a végterméket. Nem könnyű döntés ez, mert a mennyiségi és minőségi mutatók miatt a háztáji élelmiszer-feldolgozás eleve drágább termékeket eredményez, mint a nagyüzemi, így nehezebb a vásárlói célközönséget megtalálni. Másrészt Romániában
akik élelmiszer-biztonsági engedély nélkül, kétes származású és minőségű alapanyagokból, feketén állítanak elő élelmiszereket, amelyeket aztán főleg interneten forgalmaznak.
A kérdéskört dr. Kincses Sándor állatorvossal, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének állategészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős falugazdászával jártuk körül, aki korábban 21 évet dolgozott a Maros megyei állategészségügyi igazgatóság alkalmazottjaként, így tisztában van a hatósági elvárásokkal és a gazdák lehetőségeivel, igényeivel egyaránt.
Kisüzemi tejfeldolgozás. Egy sajtműhely beindítása jelentős beruházást igényel
Fotó: Makkay József
„A mezőgazdasági őstermelő viszonylag könnyen megszerezheti az élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges hatósági engedélyeket. A romániai jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak a növénytermesztő és az állattartó gazdaságok számára egyaránt. A gazda az általa megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejet, húst, tojást, stb. feldolgozza és a kész élelmiszert forgalmazza piacon, interneten, üzletekben bárhol” – mutat rá a székelyföldi állategészségügyi szakember.
Az állatorvos szerint a helyi állattartó gazdaságok keretében vágópontokat is engedélyeznek a megyei állategészségügyi igazgatóságok, azonban ennek is minimális feltételei vannak. „Nem lehet a csűr oldalán levágni a disznót, a borjút vagy a bárányt úgy, hogy közben a hús belehull a sárba, amit egy veder vízzel lemosnak, miközben a gazda ugyanazzal a ruhával csontolja ki a húst, mint amivel a trágyát kiszórta. Vannak hatósági elvárások – meleg és hideg víz, hűtőszekrény, külön helyiség, stb. –, amit be kell tartani a tej-, a zöldség-, vagy a húsfeldolgozás terén. Tapasztalatból mondom, hogy az engedélyeket nem nehéz megszerezni, ha a gazda teljesíti a feltételeket” – magyarázza a korábban hatósági állatorvosként dolgozó Kincses Sándor.
Házi kolbász füstölőben. Az engedéllyel rendelkező gazda a vásárló igényei szerint dolgozza fel a levágott disznót
Fotó: Makkay József
Az igazi gondot nem az engedélyek beszerzésében látja a falugazdász, hanem a gazda által működtetett élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozás sikeres fenntartásában. A húsfeldolgozó ágazatnál maradva, az állatorvos szerint a háztáji körülmények között tartott disznó húsa jóval drágább a nagyüzeminél. Aki ebből szeretne kolbászt, és egyéb füstölt árut készíteni, annak eleve azzal kell számolnia, hogy egy kilogramm végtermék önköltsége 40-50 lejnél kezdődik. Másrészt azon is el kell gondolkodnia, hogy nyáron mit kezd a lábakkal és a disznófejjel, amikor nincs kocsonyaszezon, illetve a sertésnek olyan részeivel, amelyek nem annyira keresettek. Háztáji feldolgozásban ezek mind olyan kérdések, amelyek megfontolt döntések elé állítja a kistermelőt.
A szakember úgy látja, kicsi az esély arra, hogy a ,,házi termékként” reklámozott kolbász alapanyaga valóban a kisgazdaságban nevelt, és élősúly kilogrammonként 15 lejért, vagy ennél drágábban forgalmazott ,,házi disznóból” kerüljön ki. Készül ilyen is, de az prémiumterméknek számító árkategória, aminek külön célközönsége van.
Hasonló gond adódik a tejfeldolgozással is: aki minőségi sajtot, és más tejterméket készít a kisgazdaságban előállított jó minőségű tehén-, kecske- vagy juhtejből,
„Abból kell kiindulni, hogy a gazda milyen áron tudja értékesíteni mezőgazdasági termékeit. Ha jó árat kap érte, érdemes meggondolnia, hogy foglalkozzon-e élelmiszer-feldolgozással, ami sok kihívást rejteget a termelő számára” – érvel a mezőgazdasági szakember.
Romániában általánosan elterjedt probléma, hogy a hatóságok nem ellenőrzik kellő szigorral az illegális élelmiszer-termelést és feldolgozást, emiatt az internet decemberben tele van például online ,,házikolbász-hirdetésekkel”, amit jórészt akciós nagyüzemi disznóhúsból készítenek ellenőrizetlen körülmények között. Amellett, hogy ezek fogyasztása kockázatot jelent az emberi egészségre, illojális konkurenciának számít ama vállalkozókkal szemben, akik alkalmazottakat foglalkoztatnak, és rengeteg adót fizetnek – mutat rá Kincses Sándor.
miközben a feketepiac szereplői vígan élnek. Ez főleg az élelmiszer-kereskedelem terén szembetűnő, és jelentős piaci zavarokat okoz az engedéllyel működő, adófizető kis- és nagyvállalkozók számára.
,,Az államnak a feketepiac visszaszorítása terén kell lépnie ahhoz, hogy a házi termékek visszanyerjék méltó helyüket, és a vásárló biztonságban érezze magát, amikor házi laskát, tejterméket, házi kolbászt vagy füstölt sonkát vásárol. Ez eleve prémiumtermék kell legyen, amiért azért fizet többet a vásárló, mert kiváló minőségű, és végigkövethető a teljes termékpálya. Amit viszont
– szögezi le dr. Kincses Sándor állatorvos, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének állategészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős falugazdásza.
Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!