Kulturális célpont. A gernyeszegi Teleki-kastély is felkerült a vonatkozó útvonalra
Fotó: Haáz Vince
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére, mely a jövő hónapban indul. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született, a magyar épített örökség megmentése szempontjából is történelmi léptékű programot most – amikor az RMDSZ nincs már kormányon – a „több ezer éves történelemmel rendelkező”, „kincsraktáros” Románia vívmányaként tálalják a bukaresti hatóságok.
2024. április 05., 19:122024. április 05., 19:12
Az európai beruházások és projektek minisztériuma szerdai közleményében arról tájékoztatott, hogy jövő hónapban indul a 12 turisztikai-kulturális útvonal népszerűsítési kampánya, mely a Hívogató Románia nevű program része. Utóbbi révén a kulturális turizmus támogatását és több száz, sok esetben eddig kevésbé ismert célpont belföldi és nemzetközi népszerűsítését tűzték ki célul,
A szaktárca emlékeztet: a programot az országos helyreállítási terv (PNRR) révén, uniós forrásokból finanszírozzák. Internetes felület is készül, amelyen eredeti tartalmak érhetők majd el a korábban meghatározott 12 turisztikai-kulturális útvonalon található műemlékekről, útjelző táblákat is kihelyeznek. Összesen 275 kulturális célpontot neveztek ki „fő látványosságnak”, olyanokat is, melyeket nem annyira ismer a nagyközönség, viszont „nagy értékkel bír Románia és egész Európa számára”. Ezek digitális-multimédiás tartalmat kapnak majd az említett internetes felületen, míg további 450 „kiegészítő” kulturális célpont aktív linkekkel szerepel majd ugyanott.
A Hívogató Románia program az első olyan lépés, amelyet Románia Görögországhoz és Olaszországhoz hasonlóan megtesz a kevésbé ismert, de történelmileg fontos kulturális célpontok „újraaktiválása” érdekében – közölte a minisztérium. „A Hívogató Románia program 12 útvonalának népszerűsítési projektje egy lehetőség országunk újbóli elhelyezésére a nemzetközi turizmus térképén.
Megtiszteltetésnek érezzük, hogy ezt a nagyra törő projektet mi vihetjük véghez, és bízunk benne, hogy a következő években a turisztikai-kulturális útvonalak kiindulópontot jelentenek majd a megindító tapasztalatokat gyűjtő utazók számára” – idézte a közlemény Răzvan Popescu helyettes államtitkárt.
Újabb hagyományos falusi házak újulhatnak meg Torockón
Fotó: Facebook/Duna-Ház/Klotz Miklós
A 41 éves, brăilai születésű szociáldemokrata politikus – aki nagy felbuzdulásában Romániának társított több ezer éves történelmet, nem pedig annak a földnek, amely ma az országhoz tartozik – 2022 júniusában kezdte mandátumát, tehát akkor, amikor Hegedüs Csilla még államtitkárként tevékenykedett az európai beruházások és projektek minisztériumában.
Az RMDSZ volt minisztere, fontos embere – aki tavaly júniusban, a tulipános szövetség kormányból való kiszorítása nyomán mondott le államtitkári tisztségéről, hogy nem sokkal utána megváljon az RMDSZ-ben betöltött szóvivői és kultúráért felelős ügyvezető alelnöki tisztségéről is – nem véletlenül „kerül képbe”, hiszen a teljes Hívogató Románia projekt ötletgazdája, sokáig „motorjának” számított, 2022 áprilisában élete egyik legnagyobb kihívásának nevezte az országjáró projektet.
Ezt nem sokkal azután tette, hogy jóváhagyták az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalon szereplő műemlékek listáját, amely 5 UNESCO világörökségi helyszínt is tartalmaz. A tervek szerint 103 millió eurót költenek több mint 300 helyszín népszerűsítésére és 225 épület felújítására. Hegedüs Csilla akkor – államtitkárként, a program koordinátoraként – ismertette:
Jóváhagyták az országos helyreállítási terv részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalon szereplő műemlékek listáját, amely öt UNESCO világörökségi helyszínt is tartalmaz.
„Szent Lászlóhoz köthető öt helyszínt is felújítunk, például a szacsvai református templomot, a kökösi unitárius templomot és a bihari várat. Hagyományos falusi házak is megújulnak, például Bikfalván, Torockón, Verespatakon, Etéden vagy éppen Berethalmon. Ez mindannyiunk számára történelmi pillanat” – nyilatkozta 2022 áprilisának elején a korábban a bonchidai Bánffy-kastély felújításában nagy tapasztalatot szerző volt RMDSZ-es politikus.
A 12 útvonal 370 turisztikai látványosságot foglal magában, ebből 225 épületet fel is újítanak. Az útvonalak kialakítására 103 millió euró jut az országos helyreállítási tervből az akkori bejelentés szerint. A rendelkezésre álló alapból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, szintén 5, Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket (hagyományos falusi ház) és 30 duna-deltai helyszínt újítanak fel. A program a felújítandó helyszínek népszerűsítését is támogatja (ez rajtol a jövő hónapban). Az épületek felújítását az Országos Befektetési Társaság (CNI) és a kulturális minisztérium koordinálja. A PNRR által finanszírozott beruházások befejezésének határideje 2026. június 30.
Számos erdélyi műemlék kerül fel a turisztikai térképre a Hívogató Románia. Az országjáró projekt révén, melyet az országos helyreállítási terv keretében finanszíroznak. Több vár és kastély restaurálása mellett a kistérségek gasztronómiáját is bemutatnák.
hiszen például a Szent László-útvonal vagy az erdélyi kúriák, illetve az erődtemplomok útvonala egyértelműen a magyar, illetve a szász épített örökséget „járja be”. De természetesen a kastélyok, a várak vagy a hagyományos építészeti stílusokat magukon hordozó falusi házak helyszínei között is „hemzsegnek” a ma már kisebbségben élő nemzetiségek történelmi értékei, megvalósításai.
Tizenkét turisztikai útvonalon több mint 700 romániai műemléket népszerűsít az európai beruházások és projektek minisztériuma által létrehozott Hívogató Románia. Az Országjáró Projekt.
Nem véletlen, hogy a turisztikai célpontok zöme Erdélyben található: a román „kötődésű” útvonalakon is találni számos itteni helyszínt (például a római castrumok vagy a fatemplomok sorában), illetve az elvileg „semleges”, de románnak elnevezett gasztronómiai hagyományok útvonalán is (például ide kalotaszegi, szilágysági, háromszéki, Hargita megyei értékek is felkerültek). Erdélyt csak a bojárházak, a moldvai kolostorok, illetve a Duna-delta útvonala „kerüli el” teljesen.
A freskó nyomában. A Kovászna megyei Bibarcfalva refomátus temploma is felkerült a Szent László-útvonalra
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Háromszéken például – mely erdélyi „éllovasként” 11 és fél millió euróból tervezhetett felújításokat – az Uzon községhez tartozó Bikfalva is a program nyertesei közé tartozik, a Kúriák útja keretében ugyanis nyolc udvarház, illetve a hagyományos építészet vonásait felmutató épület felújítására, esetenként eredeti állapotába való visszaállítására nyertek támogatást.
Csakhogy a munkálatokhoz szükséges engedélyek beszerzése jóval tovább tartott az elképzeltnél a Székelyhon korábbi beszámolója szerint, és újabb akadályt jelentett, hogy a tavalyi év folyamán meghirdetett három egymás utáni közbeszerzésen nem jelentkezett kivitelező, aki elvállalta volna, hogy a 60 ezer eurós keretből (amiből előzőleg a szükséges tanulmányokra és engedélyekre is fordítani kellett) elvégzi a kijelölt munkálatokat.
Ugyanakkor 2022 óta megnőtt az építőanyagok ára, és a munkadíjak is jelentősen emelkedtek, ezért több munkálatot kiiktattak, többnyire olyanokat, amelyeket az épületek belsejében végeztek volna el, például szerkezet-megerősítés céljából. Nem mondtak le viszont a külső falakon, például az oromfalon levő vagy az ablakokat keretező díszítő festések restaurálásáról, „bár az is költséges”.
Nagyszerű hírnek számított 2022 tavaszán, hogy az európai alapok minisztériuma uniós támogatást szán az épített örökség megmentésére, valamint Háromszéknek is van nyerni valója e projektből, de azóta kiderült, annak megvalósítása igencsak akadozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!