Nagy az érdeklődés a könnyített honosítás iránt

Zökkenőmentesen halad a könnyített honosítás igénylése – jelentette ki tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Wetzel Tamás, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekért felelős miniszteri biztos. Wetzel erdélyi körúton ismerteti az eljárást, melynek a partiumi város volt az első állomása.
Mint elmondta, hetente négyezren kérelmezik az egyszerűsített honosítást. Magyarország területén 2200 helyen – önkormányzati anyakönyvi hivatalban és bevándorlási hivatalban – lehet a dossziékat benyújtani, ezek közül már mintegy 390 helyen jártak is igénylők, mint elmondta, olyan kis településeken is, ahol nem is számítottak rá. Az igénylők mintegy 58 százaléka román állampolgár, de sokan vannak vajdaságiak is. Wetzel Tamás úgy látja, az állampolgársági törvény módosítása óta a határon túliak hangulata is jobb, egymáshoz is pozitívabban viszonyulnak. Elmondása szerint legutóbb, amikor a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) szóba került az állampolgárság ügye, csak pozitív visszajelzéseket hallott minden szomszédos ország magyarjaitól. Mint kifejtette, a magyar kormány jelenleg már az első eskütételek megszervezésén munkálkodik: a tervek szerint a március 15-i nemzeti ünnepen sor is kerülhetne az első ünnepélyes alkalomra. Hódmezővásárhely önkormányzata, amely a 2004. december 5-i népszavazás után mintegy húszezer határon túli magyarnak adott tiszteletbeli polgári címet, már ki is küldte nekik a levelet, amelyben arra kéri őket, ha tehetik, a város polgármesteri hivatalában tegyék le az állampolgári esküt.

Megoldják a „gyerekbetegségeket”

A honosítási eljárás során megjelent néhány „gyerekbetegség” is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokrácia-központokban, de mivel Wetzel Tamással állandó telefonos és internetes kapcsolatban állnak, lassan minden problémát sikerül megoldani – jelentette ki Zatykó Gyula, a demokrácia-központok partiumi koordinátora.

Mint ismeretes, nemrég a dokumentumok fordításaival kapcsolatban jelentek meg téves információk: a Bihar megyei RMDSZ azt állította, nincs szükség minden benyújtott idegen nyelvű okirat hiteles fordításának csatolására. Wetzel Tamás a Krónika kérdésére újfent megerősítette: minden olyan dokumentumhoz fordítást kell mellékelni, amely nem magyarul íródott. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke azt is elmesélte, hogy nemrég Tőkés László EMNT-elnökkel együtt Debrecenben járt, és ott azokkal az anyakönyvvezetőkkel is találkozott, akikre hivatkozva az RMDSZ a téves információt adta. „Azt sem tudták, mibe cseppennek. Sajnálatos, hogy az RMDSZ pajzsként tartotta őket maga előtt” – fogalmazott Toró, hozzátéve: Debrecenben éppúgy, mint máshol, nem apatikus hivatalnokokkal, hanem jóindulattal és kedvességgel találkozott.

Wetzel Tamás egyébként újságírói kérdésre azt is kijelentette, hogy a magyar kormány a könnyített honosítás kérdésében semmilyen kapcsolatban nem áll az RMDSZ-szel. Mint fogalmazott, furcsa is lett volna, ha egy párttal veszik fel a kapcsolatot, hiszen minden országban civil szervezetekkel működnek együtt – nemrég írtak alá például az erdélyihez hasonló együttműködési szerződést egy délvidéki civil érdekképviselettel, amelynek tagjai az erdélyi demokrácia-központok dolgozóitól tanulhatják majd meg az ügyintézés mikéntjét. A miniszteri biztos azt is közölte: nincs tudomása arról, hogy az egyszerűsített honosítás ügye más országokban is hasonló politikai játszmák középpontjába került volna, mint Romániában az RMDSZ és az EMNT között.

Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke a sajtótájékoztatón a magyar rendszerváltozás folytatásának és az erdélyi összefogásnak a fontosságát emelte ki. A politikus felelőtlenségnek nevezte a Bihar megyei RMDSZ viselkedését, és leszögezte: ennek fényében még súlyosabb Frunda György és Markó Béla kijelentése, miszerint ők nem igénylik a magyar állampolgárságot. Tőkés László szerint a tapasztalható hatalmas érdeklődés népszavazással felérő bizonyítéka annak, hogy az erdélyi magyarság vállalni kívánja hovatartozását. „Egyénileg konfirmáció, közösségi szempontból pedig Trianon korrekciója a határok módosítása nélkül” – határozta meg a honosítás ügyét az EP-alelnök.

Válás: európai uniós formanyomtatvány kell

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy nem elég a válást kimondó bírósági határozat a 2007. január elseje, tehát Románia EU-csatlakozása után történt válások esetében. Wetzel Tamás elmondta, az uniós előírásoknak megfelelően a válást egy különleges záradékkal igazolni kell. Ezt a dokumentumot annál a bíróságnál kell igényelni, amely eredetileg kimondta a házasság felbontását, de EU-s szabványnyomtatványról lévén szó, s mivel a román nyelv az Unió egyik hivatalos nyelve, nem kell lefordítani. Lapunk információi szerint eddig nem kérték az Európai Unió által is elfogadott válóperes bizonylatot az egyszerűsített honosítási eljárás során, de mivel igazodni kell a nemzetközi jogrendhez, valószínűleg utólag bekérik azt és csatolják majd az állampolgársági kérelemhez.

A honosítási eljárást könnyítendő időközben a kolozsvári székhelyű call-center is beindult: a 0264-308208-as telefonszámon munkanapokon 8 és 20 óra között lehet információt kérni a honosítással kapcsolatban felmerülő kérdésekről.

Pénzért tájékoztatnak Székelyudvarhelyen

Eközben Székelyudvarhelyen olyan iroda nyílt, mely pénzért cserébe segíti az igénylőket az egyszerűsített honosításhoz szükséges dosszié öszszeállításában. Az érdeklődőket egy irodahelyiségben fogadja az egyetlen alkalmazott, az EMNT által létrehozott demokrácia-központtal szemben, az egyetlen különbség, hogy itt az iratok puszta kitöltéséért is pénzt kérnek. A Bethlen Gábor út 7. szám alatt, egy magyarországi magánszemély által megnyitott iroda szolgáltatásaira ennek ellenére van igény, az udvarhelyiek a helyi sajtóban megjelent hirdetésből értesülhettek a szolgáltatásról. A Magyar Állampolgárság Előkészítő Iroda elnevezésű székhelyen a bejárati ajtóra függesztett telefonszám és e-mail cím segítségével akár elő is jegyeztetheti magát az ügyfél. Ugyancsak itt olvasható az a felhívás is, amelyben a Csíkszeredai Konzulátus hatáskörébe tartozó igénylőknek kínálnak teljes körű ügyintézést, valamint azoknak, akik Magyarországon szeretnék beadni állampolgársági kérelmüket.

Az iroda létjogosultságáról a demokrácia-központok székelyföldi hálózatának koordinátorát, Papp Elődöt is megkérdeztük. Lapunknak elmondta: mindenkinek szíve joga, hogy hol és hogyan állítja össze az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges iratcsomót, ha valaki hajlandó fizetni azért, amit egyébként a demokrácia-központokban ingyen elvégeznek neki, akkor megteheti. Azonban felhívta a figyelmet, hogy a demokrácia-központokban összeállított iratcsomó helyességéért felelősséget vállalnak, így azt biztosan elfogadják a csíkszeredai konzulátuson.