
Fotó: Makkay József
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a történelmi magyar borvidékek fejlesztésére és a külhoni magyar borászok közösségének támogatására – jelentette ki Nagy István tárcavezető, pénteken, Székelyhídon az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének székházátadási ünnepségén a tárca MTI-nek küldött pénteki közleménye szerint.
2024. február 23., 20:012024. február 23., 20:01
2024. február 23., 20:032024. február 23., 20:03
Az agrárminiszter a rendezvényen arról beszélt, hogy a tárca a különböző szakmai programjai révén immáron
A 2012 óta futó és egyre bővülő szakmai és pénzügyi segítséget nyújtó programok mára a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolati hálónak köszönhetően a határon túli magyarok tízezreinek a szülőföldön való boldogulásához járulunk hozzá. Emellett kiemelt figyelem övezi a történelmi magyar borvidékek fejlesztését és a külhoni magyar borászok közösségének támogatását. Ennek a gondolatnak a jegyében született meg öt évvel ezelőtt a Schams Ferenc Terv is – fűzte hozzá.
Nagy István az eddigi eredményeket sorolva kiemelte a gyulafehérvári érsekséghez tartozó borvidék revitalizációjának első szakaszát, a nagyenyedi borvidék fejlesztését és Délvidéken, Zentán egy borászati laboratórium kialakítását.
Ebbe a sorba illeszkedik az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének székházfelújítása is, ahol az irodák mellett szintén egy laboratórium segíti a székelyhídi gazdálkodók munkáját – emelte ki a tárcavezető.
Kifejtette, a történelmi magyar borvidékek fejlesztése szervesen illeszkedik a magyar kormány nemzetstratégiai elképzeléseibe. Ezért, ahol látjuk, hogy van olyan szőlészeti-borászati történelmi hagyaték, amit életre lehet kelteni, vagy ahol van igény és fogadókészség a külhoni borvidékek fejlesztésre, ott igyekeznek segítséget nyújtani a gazdálkodóknak – tette hozzá a miniszter.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!