Munkaerőhiány a nadrággyárakban

Elmondta, 2000-ben, a gyár indulásakor nem számítottak arra, hogy egy olyan magas munkanélküliségi aránnyal küszködő megyében, mint Kovászna, előfordulhat, hogy nem találnak elég munkást. A megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség adatai szerint a munkanélküliségi arány jelenleg 5 százalékos, azaz 5200 állástalant tartanak nyilván. A valós szám azonban ennél jóval nagyobb, hiszen a vidéki települések lakóinak többsége nem jelenik meg a nyilvántartásokban. Keresztes Zoltán közölte, a nadrággyár jelenleg több mint 600 alkalmazottat foglalkoztat, de a kivándorlás miatt évente elveszítik munkásaik egynegyedét, és hasonló a helyzet a többi Kovászna megyei ruhagyárnál is. A távozó alkalmazottak 80 százaléka külföldön vállal munkát, 20 százalékuk más nadrággyárhoz igazol át.

Keresztes szerint jelenleg közel 200 szövőnőt tudnának alkalmazni, de a munkaerőpiac felmérése után kiderült, hogy Sepsiszentgyörgyön nem találnak elég munkást. Az igazgató arra kérte a települések polgármestereit, hogy találjanak legalább 20–30 dolgozni akaró személyt, akiket autóbusszal szállítanának a gyárba. Hozzátette, a nadrággyár egy szakképzetlen dolgozónak 600–700 lejes alapfizetést nyújt, de a túlórák révén havi 800–900 lejt és ebédjegyeket kaphatnának. Érdeklődésünkre, hogy a munkaerőhiány miatt veszélybe került-e a háromszéki nadrággyárak jövője, Keresztes Zoltán elmondta: a Leineweber gyár 15 millió eurós befektetésből jött létre, és hosszú távra terveznek, ezért biztosan nem hagyják el az országot.

Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség vezetője úgy véli, az uniós csatlakozás óta elérhetővé vált külföldi munkalehetőségek vonzerejével csak béremelés és barátságosabb munkakörülmények megteremtése révén szállhatnak versenybe a háromszéki nadrággyárak. Kelemen szerint a vállalatoknak lennebb kellene engedniük az elvárásaik mércéjét, hiszen sokáig csak 35 évnél fiatalabb alkalmazottakat kerestek, illetve nem alkalmaztak családtagokat, vagyis például a feleség mellé már nem vették fel a férjet is. Az igazgató szerint főként nyáron válik súlyossá a munkaerőkrízis, amikor sokan vállalnak külföldi idénymunkákat, így 3-4 hónap alatt megkeresik az éves itthoni bérüket, majd október–november környékén hazaérkeznek, és újra munkába szeretnének állni.

A textilipar több mint százéves hagyománnyal bír Háromszéken, jelenleg hétezren dolgoznak az ágazatban. Kovászna megyét a fejlett textilipara miatt „Trousers Valley”-nek, azaz „Nadrágok Völgyének” is nevezték, hiszen a rendszerváltás után ez a terület fejlődött a leglátványosabban. A jelenleg működő 13 háromszéki vállalat évente 5-6 millió nadrágot gyárt, amelyeket többnyire külföldön értékesítenek.