2013. január 11., 06:502013. január 11., 06:50
A tulajdonosok tavaly nyáron az épület átalakítására kértek engedélyt az önkormányzattól, néhány nap múlva azonban lerombolták az épület tetőzetét. Röviddel ezután a polgármesteri hivatal és a helyi, valamint a megyei rendőrkapitányság a munkálatok felfüggesztését rendelte el, ugyanis megállapították, hogy a tulajdonosok törvénytelenül jártak el.
Az önkormányzat akkor közleményben tudatta, hogy a kiadott engedély felújítási munkálatokra, általános javításokra, belső átalakításokra, a padlás szerkezetének módosítása nélkül manzárdhelyiség kialakítására, valamint a külső szerkezet megerősítésére jogosította fel a tulajdonosokat. A tüntetők szerdán „Mentsék meg a Mühle-házat”, illetve „Fejfedő nélkül fázunk” feliratokkal tiltakoztak Temesvár egyik legszebb épületének lerombolása ellen, a megmozdulás incidens nélkül zajlott. Aznap a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) két helyi tanácsosa olyan projektet kezdeményezett, amely szerint a Mühle-házat az önkormányzat vásárolná meg.
A helyi és országos sajtó egyébként már évek óta foglalkozik a temesvári cigány ingatlanmaffiával, amely már a rendszerváltás után megkezdte működését. Információk szerint a romák az önkormányzat egyes alkalmazottjaival, ügyvédekkel, bírákkal és rendőrökkel is együttműködnek. A romák a városközpont műemlék épületeinek szomszédságába költöznek, majd valósággal terrorizálják a szomszédokat, gyakran halálosan megfenyegetve őket.
A történelmi belvárosban élő lakosok évek óta panaszkodnak roma nemzetiségű szomszédaik agresszív viselkedésére, valamenynyien azt feltételezik, hogy azért támadják őket a cigányok, mivel meg akarják szerezni régi építésű, több millió eurót is érő ingatlanjaikat. Ovidiu Drăgănescu volt prefektus korábban azt javasolta a lakóknak, tegyenek minél több panaszt a rendőrségen, hogy a romákat folyamatosan felügyeljék, s jelenjenek is meg a rendőrség adatbázisában, mint veszélyes személyek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok