
Ecaterina Andronescu (archív felvétel)
Fotó: Facebook/tanügyminisztérium
Marosvásárhelyen készül tájékozódni a tanügyminiszter a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) belül kialakult román–magyar feszültségekről.
2019. február 07., 13:192019. február 07., 13:19
2019. február 07., 15:162019. február 07., 15:16
Ecaterina Andronescu egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva tért ki a marosvásárhelyi tanintézet helyzetére. Kijelentette: el fog menni Marosvásárhelyre, hogy a helyszínen tájékozódjon az egyetemen belüli feszültségekről.
– jelentette ki a miniszter arra reagálva, hogy a magyar tagozat diákjainak a vizsgajegyeit egyelőre nem vezetik be az egyetem nyilvántartásába.
A miniszter elmondta: a múlt heti rektori értekezleten megkérdezte Leonard Azamfirei marosvásárhelyi rektort a vizsgáztatással kapcsolatos helyzetről, és azt a választ kapta, hogy az egyetem szenátusa fogadta el az egységes vizsgáztatás szabályait. Ecaterina Andronescu indokoltnak tartotta, hogy egy tanintézeten belül egységes vizsgafeltételek legyenek a más-más nyelven tanuló diákok számára, és kijelentette, hogy ezt a szenátus is kötelességének tartja. Hozzátette:

Eredménytelenül végződtek a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetése és a magyar tagozat képviselői között folytatott hétfő esti tárgyalások.
Ecaterina Andronescu felidézte: egy korábbi miniszteri mandátuma idején, 2012-ben az ő közvetítésével jutott egy éjszakába nyúló tárgyalás végén egyezségre az egyetem magyar tagozata és román vezetése. Úgy tudta, hogy az akkor általa is aláírt hétpontos egyezmény azóta megvalósult.
Felidézte: a 2012-es tárgyalások során az volt a gond az egyetemen, hogy nem volt elég magyar oktató. Hozzátette: európai irányelv szabályozza az orvosképzést, mely azt is előírja, hogy öt orvostanhallgatóra kell egy oktatót biztosítani. Ha egyebek között ez a feltétel nem teljesül, nem ismerik el az Európai Unióban az egyetem által kibocsátott orvosi diplomákat.
Úgy emlékezett, hogy a hét évvel ezelőtti megállapodás éppen azt a célt szolgálta, hogy a megfelelő ütemben nőjön a magyar tagozat oktatóinak a száma.
A 2012-es megállapodás a többi között azt írta elő, hogy a magyar rektorhelyettes dönthet a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, és a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A dokumentum kitért arra, hogy az egyetemi akkreditáció befejeztével magyar főtanszékek alakulnak az egyetemen.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.
Az egyetem tavaly egyesült a Petru Maior-egyetemmel, és azóta a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) nevet viseli. A jelenleg zajló vizsgaidőszakban a magyar tagozat tanárainak a többsége nem fogadta el az egységes vizsgáztatási rendre vonatkozó szabályozást, ezért a saját tételei szerint vizsgáztatott. Az így szerzett osztályzatok nem kerültek be az egyetem nyilvántartásába.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!