
A MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit
Fotó: Forrás: MMDSZ
Eredménytelenül végződtek a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetése és a magyar tagozat képviselői között folytatott hétfő esti tárgyalások. Az estébe nyúló négyórás megbeszélésen csak a tárgyalások folytatásáról tudtak megállapodni.
2019. január 29., 11:182019. január 29., 11:18
2019. január 30., 12:322019. január 30., 12:32
A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen részt vett Mircea Dușa prefektus, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és a szövetség egy-egy marosvásárhelyi szenátora és képviselője is.
A felek a tárgyalások után a magyar közmédiának elmondták,
Az egyetemen belüli önálló magyar struktúrák létrehozásáig nem jutottak el.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint egyetértettek abban, hogy a diákoknak nem szabad kárt szenvedniük a magyar tagozat és a román vezetés vitája miatt.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesülésével létrejött MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit, mert a magyar tanárok nem az egységes vizsgarend szerint vizsgáztattak.

A pénteki után hétfőn délután ismét több száz diák tiltakozott a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen. Ezúttal a magyar karért tüntetnek, amiről egyeztetések kezdődtek a Maros Megyei Prefektúrán.
A magyar oktatók mintegy 90 százaléka december végén aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot. A tanárok az egységes vizsgarendszert megalázónak tartották, de a többi között azt is problémásnak látták, hogy kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.
Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta: azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, hogy az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat. Ezt azonban a magyar tagozat képviselői elutasították.
Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője a tárgyalások után elmondta: nem kaptak ugyan ígéretet arra, hogy a vizsgajegyeket elismeri az egyetem vezetése, de meggyőződése, hogy a diákok nem fognak kárt szenvedni. „Elképzelhető, hogy mi fegyelmit kapunk. (...) Együtt élünk ezzel hét-nyolc éve. (.) Minden oktató elmegy a saját kérdéseivel és levizsgáztatja a diákokat. Ha a dékáni hivatal nem akarja ezeket a jegyeket bevezetni a katalógusba, mi le fogjuk adni a vizsgaeredményeket lepecsételt borítékban, iktatószámmal, és aztán ők magyarázzák meg a diákoknak, hogy miért nem jó ez így. Lépéskényszerben van az egyetem vezetése is, mert a szesszió végén nehéz elmagyarázni a külvilágnak, a minisztériumnak, hogy nincs lezárva a diákok helyzete. Ezért vagyok én nyugodt. Azt nem lehet bevállalni, hogy egy egész tagozat nem megy át a vizsgán. Ezt el kell magyarázni máshol is” – mondta a tagozatvezető.
Kelemen Hunor a tanárokkal szembeni bizalmatlanság jeleként értelmezte, hogy az egyetem vezetése nem engedi meg a professzoroknak, hogy úgy tanítsanak és úgy vizsgáztassanak, ahogy jónak látják. „Ezt a bizalmatlanságot fel kell oldani” – jelentette ki. Hozzátette:
Az RMDSZ-elnök szerint nincsen olyan érv, amivel meg lehetne magyarázni, hogy az egyetemen működhet angol nyelvű kar, és nem működhet magyar nyelvű kar. Arra utalt, hogy az önálló magyar oktatási struktúrák létrehozását évek óta következetesen elutasító egyetemi vezetés január közepén angol nyelvű kar létrehozásáról döntött.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy
Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
szóljon hozzá!