A MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit
Fotó: Forrás: MMDSZ
Eredménytelenül végződtek a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) vezetése és a magyar tagozat képviselői között folytatott hétfő esti tárgyalások. Az estébe nyúló négyórás megbeszélésen csak a tárgyalások folytatásáról tudtak megállapodni.
2019. január 29., 11:182019. január 29., 11:18
2019. január 30., 12:322019. január 30., 12:32
A Maros megyei prefektusi hivatalban tartott megbeszélésen részt vett Mircea Dușa prefektus, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és a szövetség egy-egy marosvásárhelyi szenátora és képviselője is.
A felek a tárgyalások után a magyar közmédiának elmondták,
Az egyetemen belüli önálló magyar struktúrák létrehozásáig nem jutottak el.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint egyetértettek abban, hogy a diákoknak nem szabad kárt szenvedniük a magyar tagozat és a román vezetés vitája miatt.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem tavalyi egyesülésével létrejött MOGYTTE-n pénteken kezdődtek spontán diáktüntetések amiatt, hogy az egyetem nem ismerte el a magyar diákok vizsgaeredményeit, mert a magyar tanárok nem az egységes vizsgarend szerint vizsgáztattak.
A pénteki után hétfőn délután ismét több száz diák tiltakozott a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen. Ezúttal a magyar karért tüntetnek, amiről egyeztetések kezdődtek a Maros Megyei Prefektúrán.
A magyar oktatók mintegy 90 százaléka december végén aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot. A tanárok az egységes vizsgarendszert megalázónak tartották, de a többi között azt is problémásnak látták, hogy kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető magyar nyelvű szakkönyveket.
Leonard Azamfirei rektor a tárgyalások után elmondta: azt a kompromisszumos javaslatot tették a magyar oktatóknak, hogy az egyetem elismeri az eddigi vizsgák eredményeit, ha a továbbiakban az egyetemi chartában is rögzített egységes vizsgatételek alapján tartják a vizsgákat. Ezt azonban a magyar tagozat képviselői elutasították.
Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője a tárgyalások után elmondta: nem kaptak ugyan ígéretet arra, hogy a vizsgajegyeket elismeri az egyetem vezetése, de meggyőződése, hogy a diákok nem fognak kárt szenvedni. „Elképzelhető, hogy mi fegyelmit kapunk. (...) Együtt élünk ezzel hét-nyolc éve. (.) Minden oktató elmegy a saját kérdéseivel és levizsgáztatja a diákokat. Ha a dékáni hivatal nem akarja ezeket a jegyeket bevezetni a katalógusba, mi le fogjuk adni a vizsgaeredményeket lepecsételt borítékban, iktatószámmal, és aztán ők magyarázzák meg a diákoknak, hogy miért nem jó ez így. Lépéskényszerben van az egyetem vezetése is, mert a szesszió végén nehéz elmagyarázni a külvilágnak, a minisztériumnak, hogy nincs lezárva a diákok helyzete. Ezért vagyok én nyugodt. Azt nem lehet bevállalni, hogy egy egész tagozat nem megy át a vizsgán. Ezt el kell magyarázni máshol is” – mondta a tagozatvezető.
Kelemen Hunor a tanárokkal szembeni bizalmatlanság jeleként értelmezte, hogy az egyetem vezetése nem engedi meg a professzoroknak, hogy úgy tanítsanak és úgy vizsgáztassanak, ahogy jónak látják. „Ezt a bizalmatlanságot fel kell oldani” – jelentette ki. Hozzátette:
Az RMDSZ-elnök szerint nincsen olyan érv, amivel meg lehetne magyarázni, hogy az egyetemen működhet angol nyelvű kar, és nem működhet magyar nyelvű kar. Arra utalt, hogy az önálló magyar oktatási struktúrák létrehozását évek óta következetesen elutasító egyetemi vezetés január közepén angol nyelvű kar létrehozásáról döntött.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy
Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!