
2012. december 16., 12:482012. december 16., 12:48
Kelemen Hunor a kormányzatban való miniszteri szintű részvételt, vagy az ellenzékbe vonulást tartotta a két lehetséges megoldásnak. Érzékeltette azonban, hogy olyan körülmények között, amikor az egy héttel ezelőtti választásokon győztes Szociálliberális Szövetségnek (USL) még az alkotmánymódosításhoz sem lesz szüksége ellenzéki szavazatokra, gyenge érdekérvényesítési esélyeket kínál az ellenzékiség. Hozzátette, a kormány parlamenti támogatása nem lehetséges, hiszen a választások nyerteseinek nincs szükségük az RMDSZ szavazataira.
Úgy vélekedett, nem lehet a kormányzati részvétel akadálya az RMDSZ és az USL közötti ideológiai különbség. „A szülőföld építése nem ideológiai opció, ez közösségi kérdés” - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette: csütörtökön Brüsszelben járt, és Wilfried Martenst, az Európai Néppárt (EPP) elnökét tájékoztatta az RMDSZ előtt álló lehetőségekről. Elmondta, az EPP elnöke biztosította, hogy bármilyen döntést hozna a szövetség, támogatja.
Kelemen szerint hétfőn vagy kedden születik döntés arról, hogy a szövetség részt vesz-e a kormányban. Az elnök az SZKT felhatalmazását kérte a jövő heti tárgyalásokra.
Markó Béla szerint abszurdum annak örvendeni, hogy a magyarországi kormányoldal ezúttal nem szólt bele a választási kampányba, amikor az RMDSZ az utóbbi években magyarországi ellenszélben politizál. Az RMDSZ volt elnöke szerint határozottan kijelentette: igenis üzengetni kell Budapestre. „Nemcsak azok tették fel a magyar nemzet sorsára az életüket, akik Budapestről üzengetnek nekünk, hanem mi is feltettük” - érvelt a politikus.
A volt elnök úgy vélte: Magyarországon esélyeket játszanak el azzal, hogy gyöngítik az RMDSZ-t. „Az erdélyi magyarság és a magyar nemzet jövőjét játsszák el azzal, hogy nem ismerik fel: akár szeretik, akár nem, de támogatni kell az RMDSZ-t” - jelentette ki Markó Béla.
Az SZKT ülésének a végén Kelemen Hunor újságíróknak kijelentette, ő maga nem kíván a sajtón keresztül üzengetni Budapestre. Hozzátette azonban, hogy a magyarországi kormányoldal támogatása nélkül nem jöhettek volna létre az RMDSZ ellenzékét képező erdélyi magyar pártok.
Az SZKT ülésén ugyanakkor vita alakult ki az RMDSZ által elért nem túlságosan jónak ítélt választási eredmények okairól.
Kovács Péter, az RMDSZ kampánystábjának a főnöke arról számolt be, hogy a szövetség valamennyi kitűzött célját teljesítette, hiszen átlépte az ötszázalékos küszöböt, megőrizte a parlamenti képviseletének a nagyságrendjét, a magyarok által leadott szavazatok nagyobb hányadát szerezte meg, mint a nyári önkormányzati választásokon, és a képviselet földrajzi egyensúlyát is sikerült megőriznie. Ugyanakkor szinte valamennyi megszólaló aggodalmának adott hangot az elért eredmények miatt.
Tánczos Barna, a szövetség újdonsült szenátora úgy fogalmazott, örömre van ok, jubilálásra alig. Frunda György ütötte meg a legkritikusabb hangot, akinek húsz évi szenátorság után nem sikerült újabb mandátumot szereznie. Frunda kijelentette, az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) leadott szavazatokat voltaképpen az RMDSZ elleni protesztszavazatoknak kell tekinteni. A marosvásárhelyi politikus úgy vélte, a kedvezőtlen eredményben döntő szerepe volt annak, hogy az RMDSZ nem lépett ki a jobboldali Boc-kormányból akkor, amikor az a népszerűtlen gazdasági intézkedéseket hozta. Frunda a színpad hátterében kifeszített „Erős képviseletünk van a parlamentben! Köszönjük a bizalmat!” feliratú óriásplakát üzenetét is kifogásolta. Úgy vélte, a felirat is azt tükrözi, hogy az RMDSZ nem kíván szembenézni a valósággal, és nem enged teret az őszinte, nyílt vitáknak.
Válaszában Kelemen Hunor elmondta, a népszerűtlen kormányzati intézkedésekben való részesség nem ad magyarázatot arra, hogy miért ért el helyenként jó, másutt pedig gyenge eredményeket a szövetség.
A választások eredményeit értékelő testületi ülésen Márton Árpád képviselő utalt a pártok megnevezése nélkül az erdélyi magyar ellenzék magyarországi kapcsolataira. A Kovászna megyei képviselő azt a hadviselési taktikát ajánlotta megfontolásra a testületnek, amely során elvágják az ellenfél csapatainak az utánpótlását.
A szombati ülés végén az SZKT felhatalmazta az RMDSZ - Kelemen Hunor vezette - tárgyalódelegációját, hogy folytassa a tárgyalásokat a választásokon győztes Szociálliberális Unióval (USL) az esetleges kormányzati szerepvállalásról. A testület ugyanakkor átruházta a szövetség vezető tisztségviselőit tömörítő Szövetségi Állandó Tanácsra a kormányra lépésről szóló döntés jogát.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.