Tőkés László sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a többségi pártok jobbára nem létezőnek tekintik, és szőnyeg alá seprik a – kisebbségi – magyar ügyet
Fotó: EMNT
Tőkés László szerint a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Az EMNT Temesváron rendezett román–magyar konferenciáján elhangzott: a lényegi kérdés az, kisebbségi közösségként hogyan fogadja el a magyarokat a többség, s a román–magyar viszonyt csak ezen a szinten – nem pedig az egyének szintjén – érdemes vizsgálni.
2019. november 30., 20:462019. november 30., 20:46
2019. december 01., 14:322019. december 01., 14:32
A Temesvári Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának amfiteátrumában szervezte meg pénteken – hetedik alkalommal – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az immár hagyományosnak számító román–magyar konferenciáját. A tanácskozás résztvevői a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából tekintették át, hogy a romániai forradalmat követő időszakban miként alakultak a román–magyar kapcsolatok, s milyen lehetőségei vannak a párbeszéd és együttműködés felélénkítésének, valamint kísérletet tettek a különböző kulturális találkozási pontok feltérképezésére is.
Közölte, ezen előzményeket szem előtt tartva elégtétellel tölti el, hogy 2013-mal kezdődően az EMNT a román–magyar konferenciák hagyományát meghonosította. Hozzátette, ha nem is dicsekedhetnek nagy horderejű eredményekkel, a párbeszéd jelképes erejű eszméjének és politikai programjának az éltetését rendkívüli fontosságúnak tartják. Felidézte, hogy a napokban Budapesten, a Reménység Szigetén, az Erdélyi Gyülekezetben helyeztek el koszorút a romániai forradalom vértanúinak a kopjafájánál, tisztelegve a román és magyar hősi halottak emléke előtt. „Magyarokként és románokként egymásra találtak a gonosz ellen és a szabadságért vívott közös küzdelemben. Román–magyar párbeszédünknek is ez lehetne a jelképes kiindulópontja” – mondta Tőkés László.
Az EMNT elnöke rendkívül károsnak nevezte, hogy a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Erre nézve szerinte igencsak jellemző, hogy a román politikai pártoknak az égvilágon semmi üzenetük és mondanivalójuk nincs a másfélmilliónyi erdélyi magyar közösség számára, ezt tapasztalhattuk legutóbb is, az államelnökválasztáson. „A többségi pártok jobbára nem létezőnek tekintik, és szőnyeg alá seprik a – kisebbségi – magyar ügyet” – idézte Tőkés Lászlót az EMNT sajtóközleménye.
A román–magyar konferencia – amelynek első alkalommal adott otthont Temesvár – keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen Ramona Băluțescu újságíró, író hangsúlyozta: a román–magyar kapcsolatokban kölcsönös odafigyelésre van szükség, s véleménye szerint az egyházi élet számos olyan fórumot kínál románoknak és magyaroknak egyaránt, ahol a kultúrák találkozhatnak, s az ökuménia jegyében ismerhetik meg egymás értékeit. „A vallási szokások és kegyhelyek megismerésével a nemzeti közösségek kultúrája is megismerhető” – hangsúlyozta Băluțescu, majd hozzátette: a sajtóban dolgozó kollégáival közösen olyan ötletbörzék létrehozását tervezik, melyek során bizonyos, a nemzeti és felekezeti kisebbségeket érintő témáknak biztosíthatnak nagyobb láthatóságot a román nyelvű sajtóban.
Eckstein-Kovács Péter jogász hozzászólásában hangsúlyozta: kiemelt jelentőséggel bírnak a román–magyar államközi kapcsolatok, s e tekintetben még bőven van tennivalója mindkét félnek, hiszen közös érdek, hogy a két ország – Románia és Magyarország – együttműködjön, s a lehető legjobb viszonyban legyen egymással. Az RMDSZ egykori szenátora, volt államelnöki tanácsadó elmondta: bár Románia alkotmánya előírja a kisebbségi törvény elfogadását, az mind a mai napig nem történt meg, s a nyelvhasználat területén – például az igazságszolgáltatásban – szintén komoly hiányosságok tapasztalhatók. Eckstein-Kovács Péter elmondta: szükséges lenne a közös román–magyar kormányülések gyakorlatát újra feleleveníteni, s a cserediák-programok is jó lehetőséget biztosíthatnának a nyelvtanulásra és egymás kultúrájának megismerésére.
Florian Mihalcea újságíró, a Temesvár Társaság elnöke a harminc évvel ezelőtti temesvári eseményekre emlékezve felidézett egy paradoxont: december 16-án a Tőkés László mellett kiálló románok a jelenlegi román himnuszt énekelték, mely szavai szerint közismerten magyarellenes. Az újságíró rámutatott: a marosvásárhelyi fekete márciusról a román sajtó nem tájékoztatott objektíven, aki pedig mégis erre törekedett – mint például ő is –, azt komoly támadások érték. Mihalcea hangsúlyozta: a román–magyar kapcsolatokról zajló párbeszédet mentesíteni kell a tabuktól, s ehhez elengedhetetlennek tartja az olyan konferenciákat és pódiumbeszélgetéseket, mint amilyenek az EMNT szervezésében évről-évre megvalósulnak.
A konferencia előadói fontosnak nevezték a románok és a magyarok közös történelmének ismeretét
Fotó: EMNT
Angela Tocilă író, publicista rámutatott: a forradalom után Románia élére nem olyan vezetők kerültek, akik hozzáértéssel és konkrét, szakmailag megalapozott tervekkel vezették volna az országot, ennek köszönhetően pedig a kivándorlás mértéke is soha nem látott méreteket öltött. Véleménye szerint az 1989-es forradalom idején a nyelvi és etnikai különbségek eltűntek, s történelmi pillanatokat élt meg Románia minden állampolgára. Az írónő ugyanakkor hangsúlyozta: erdélyiekként harminc évvel a rendszerváltás után is arra kényszerülünk, hogy elmagyarázzuk, interetnikus kapcsolataink a normalitást jelentik, megfelelő oktatás és párbeszéd hiányában pedig mára már oda jutottunk, hogy a fiatalabb generációk körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kommunizmus eszméi.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint az erdélyi magyar közösség helyzete nagyban függ a román–magyar kapcsolatok alakulásától, ha pedig a rendszerváltás előtti helyzetünkhöz hasonlítjuk jelenünket, úgy nincs okunk panaszra, de ahhoz képest, amit a ’89-es újjászületés pillanatában remélt a közösség, a „pohár inkább üresnek mutatkozik”. A politikus szerint a lényegi kérdés az, kisebbségi közösségként hogyan fogadja el a magyarokat a többség, s a román–magyar viszonyt csak ezen a szinten – nem pedig az egyének szintjén – érdemes vizsgálni. A Néppárt ügyvezető elnöke rámutatott: az autonómia lehet az egyetlen megoldás, mely az erdélyi magyarságot közösségként integrálhatja a román társadalomba.
A második panelbeszélgetésen Antal Tibor, a Magyar-román találkozások elnevezésű Facebook-oldal működtetője ismertette internetes kezdeményezését, melynek célja, hogy felmutassa azokat a metszéspontokat, melyeken a román és a magyar kultúra, valamint történelem találkozik. Daniel Vighi egyetemi tanár, író, publicista hangsúlyozta: nemcsak jövőnk, de a történelmi múltunk is közös, így románoknak és magyaroknak azért kell dolgozniuk, hogy megmentsék ezt a közös örökséget. Az előadó kiemelte: a helyi, regionális identitások erősítése és védelme hozzájárul a kulturális érékek védelméhez. Călin Rus, a Temesvári Interkulturális Intézet igazgatója bemutatta az általa vezetett intézmény munkáját, s rámutatott: szükség van az interkulturális kapcsolatok előnyeivel megismertetni a legfiatalabb nemzedékeket is, hogy ezen ismeretek birtokában ne essenek a nacionalista diskurzusok csapdájába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás