Kutyamenhelyek léteznek ugyan, de azok is telítettek, nagy állatoknak való menedék viszont nincs elég
Fotó: Pinti Attila
Az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat. Gond viszont, hogy az országban csak néhány olyan menhely működik, ahol a nagy testű állatokat – lovakat, teheneket – képesek befogadni, sőt a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint jogharmonizáció sincs, az intézkedések nyomán perekre lehet számítani.
2021. január 16., 09:542021. január 16., 09:54
Tizenhatszoros túljelentkezés mutatkozik az állatvédelmi rendőrség meghirdette állásokra, az írásbeli vizsgát január 23-án rendezik. A román rendőrség közleményben pontosította, hogy mi lesz az alárendeltségébe tartozó állatvédelmi rendőrség hatásköre. Közlik, hogy a 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében
Felsorolják, milyen esetben intézkedhet az állatvédelmi hatóság: sérült vagy megkínzott, állatviadalokban részt vevő, más állatok idomítására használt, magas vagy túl alacsony hőmérsékletnek kitett, közterületen, felügyelet nélkül hagyott állatok esetében. Az állatvédelmi rendőr jegyzőkönyvben rögzíti a tapasztaltakat, a szemtanúk nyilatkozatait, felhasználhat fényképeket, videófelvételeket, a közösségi oldalakon közölt bizonyítékokat, az állatorvos végzettségű rendőr látleletet készít az állatról. Hangsúlyozzák, hogy a védelem a vadállatokra is vonatkozik. A tulajdonosok törvényes kötelessége az állat megfelelő ellátása, felügyelete, tilos az erőszak, a kegyetlenség az állatokkal való bánásmód során.
A jelenlegi helyzethez képest a legnagyobb előrelépés az, hogy az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat – mondta el a Krónika megkeresésére Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátette, eddig ez volt a legnagyobb akadály a hatékony állatvédelemben.
– részletezte a főállatorvos. Rámutatott, ha megbüntetik a rossz bánásmódért, az állatkínzásért a gazdát, sok esetben nincs lehetősége a bírságot kifizetni, és ezzel az állat sorsa nem fordul jobbra. Kutyamenhelyek vannak ugyan, de azok is telítettek, nagy állatok befogadására alkalmas menhely pedig nincs elég. Az öreg, gyógyíthatatlan, veszélyes állatokat elaltatják.
Előrelépésnek tartja az állatvédelmi rendőrség megalakítását Forró Béla, a Kézdivásárhelyen kutyamenhelyet működtető Benji Állatvédő Egyesület alelnöke, ám ő is az infrastruktúrát hiányolja.
Lapunknak elmondta, nagyon jó, hogy a rendőrök közbeléphetnek, ha az állat veszélyben van, de mi történik a kimentett jószágokkal?
„A szekér megkerülte a lovakat. Első lépésben megyei vagy regionális menhelyeket kellett volna létrehozni, biztosítani a forrásokat ezek működtetésére, beszerezni az állatok szállítására alkalmas járműveket, majd megalakítani az állatvédelmi rendőrséget. Így félő, hogy a megkínzott állat a kínzójánál marad” – mutatott rá az állatvédő.
Forró Béla felidézte, a Kovászna Megyei Tanáccsal már három éve egyeztettek egy, nagy állatok befogadására alkalmas menhely létrehozásáról, az önkormányzat anyagi forrást is biztosított volna, ám rengeteg jogi akadály merült fel. Többek között az, hogy a törvényesen szerzett javakat nem lehet elkobozni, tehát nem vehették volna el a gazdától az állatot, másrészt a beazonosítatlan állatokat a törvény értelmében el kell altatni. „Az nem megoldás, ha az állatvédelem végkimenetele a vágóhíd, a megkínzott állatot végül elpusztítjuk” – szögezte le az egyesület alelnöke.
Fotó: Pinti Attila
A kézdivásárhelyi egyesületnek országosan egyedülálló együttműködési szerződése van a rendőrséggel, Forró Béla úgy látja, hogy ez a megelőzésben játszott szerepet. „Amikor a gazdák megtapasztalták, hogy az állatvédők összegyűjtik a bizonyítékokat az állatkínzásra, majd a rendőrséggel közösen lépnek fel, meggondolták, hogy bánnak a jószágaikkal. Kézdivásárhelyen és környékén egyre ritkább a kirívó állatkínzás” – részletezte az állatvédő. Mint kifejtette,
Az állatvédelmi rendőrség abban is segíthet, hogy az állatokat ne csapják ki a tulajdonosok felügyelet nélkül közterületre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonosok a közigazgatási bíróságon fellebbezhetnek a hatósági intézkedés ellen, így perekre is fel kell készülni.
A sepsiszentgyörgyi kutyamenhely nem alkalmas nagyobb állatok befogadására – szögezte le lapunknak Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Felidézte, korábban volt lehetőségük az utcákon kóborló lovak, tehenek befogására. Ha azokat a tulajdonos nem váltotta ki, két lehetőség adódott: ha az állatnak volt fülszáma, értékesítették, ellenkező esetben elaltatták.
„Néhány napig tudunk tartani haszonállatot, de menhely nincs, tehát hosszú távú elszállásolásra nincs lehetőség. Forrásokat kell biztosítani, és legalább regionális szinten menhelyeket létesíteni, jelenleg a nagyobb testű állatok befogadására nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem országos szinten sincsenek felkészülve” – hangsúlyozta az alpolgármester. Rámutatott, az állattartás a módos emberek kiváltsága, hiszen megfelelő körülmények között kell tartani a jószágokat. Tóth-Birtan Csaba abban bízik, az állatvédő rendőrség időben tetten éri és megtorolja az állatkínzást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!