Menesztenék a románul nem beszélő közalkalmazottakat egy új törvénytervezet szerint

A javaslatot tavaly novemberben Daniel Oajdea jászvásári – akkor még demokrata-liberális párti (PDL), azóta függetlenné vált – képviselő nyújtotta be, aki szerint a Székelyföldön sok olyan közalkalmazott dolgozik, aki nem tud vagy nem hajlandó románul szóba állni magyarul nem beszélő ügyfeleivel. A tervezet szerint  bárki bepanaszolhatná a közalkalmazottat, ha nem beszél románul. A feljelentettnek szóbeli vizsgán kellene bizonyítania, hogy ismeri az állam nyelvét, a vizsga rögzített anyagát a panaszos is megkapná. Ha a vizsga során kiderül, hogy a közalkalmazott nem tud románul, elbocsátják állásából, munkáltatója ellen pedig büntetőjogi eljárás indul, áll a törvénymódosításban.

Antal Árpád:
ez egy rossz vicc

Amennyiben a módosítás hatályba lép, a kormány és a parlament tagjainak legalább a fele elveszíthetné az állását, hiszen ők sem beszélik tökéletesen a román nyelvet – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy  polgármestere, aki egy rossz viccnek nevezte Oajdea javaslatát. „Ha egymás után kétszázezer ember feljelenti a miniszterelnököt, hogy szerintük nem beszél jól románul, akkor folyamatosan szóbelizni fog, hogy bebizonyítsa ennek az ellenkezőjét” –  mondta a sepsiszentgyörgyi elöljáró, aki szerint egyértelmű, hogy a módosítás a romániai magyar közösség ellen irányul.

Nem kizárt, hogy válasz arra a már elutasított tervezetre, hogy kaphassanak bérkiegészítést azok a közalkalmazottak, akik beszélik valamelyik kisebbség nyelvét. „Ceauşescu meghalt, de úgy látszik, a szelleme még mindig köztünk él” – jegyezte meg a polgármester, aki szerint a szentgyörgyi városháza ügyfélfogadói egyaránt beszélik a román és a magyar  nyelvet is, és ez így helyes.

Borboly: össze kell fognunk

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, a székelyföldi önkormányzatokban dolgozó közalkalmazottak pontosan annyira tudnak és beszélnek románul, amennyire szükséges. A hargitai politikus rámutatott, a törvénymódosítást úgy fogadta el a szenátus, hogy a magyarság képviselői nincsenek döntő pozícióban.

„Ha nincs szükség a magyarok  szavazataira, a román többség soha nincs tekintettel a kisebbségek jogaira, és tétovázás nélkül elfogadja a hasonló kezdeményezéseket – mondta Borboly. – A romániai magyarság számára számos diszkrimináló törvénytervezetet iktattak a parlamentben. Ez tanulság kell hogy legyen számunkra: az őszi parlamenti választásokra magyar összefogásra van szükség, a román törvényhozásban olyan számban kell legyenek a magyar képviselők, hogy szavazáskor lehessenek a mérleg nyelve.”

Borboly Csaba abban bízik, hogy a módosítást nem szavazzák meg a képviselőházban, vagy az RMDSZ kiegészíti azzal, hogy a román közalkalmazottak is veszíthessék el az állásukat, ha nem beszélnek megfelelően a kisebbségek nyelvén. Interetnikus környezetben az lenne a természetes, ha mindenki beszéli a másik a nyelvét, és ha ezt nem különböző törvények szabályozzák, szögezte le Borboly.

Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, szerinte ilyen diszkriminatív jogszabályt nem  fogad el a román parlament. A kétkamarás román parlamentben a jogszabálytervezeteket mindkét háznak el kell fogadnia, de mindig a második házé a döntés joga. Ha az első ház 45 napig nem tűzi napirendre a tervezetet, azt a határidő lejárta után automatikusan elfogadottnak minősítik.