Méltánytalan harc az óvodásokért?

Áldatlannak tartja az óvodai beiratkozás nyomán Csíkszeredában kialakult helyzetet Antal Attila alpolgármester. A városi óvodahálózatban ugyanis egyenlőtlen a gyermekek megoszlása, van olyan óvoda, ahová kevesen jelentkeztek és olyan is, ahol többen vannak az ideális létszámnál. „Vannak túlzsúfolt óvodák, és van, ahol üresen maradtak termek. Minden igyekezetünk ellenére egyenlőtlen az eloszlás, egyik helyen előfordulhat, hogy meg kell szüntetni az intézményt, míg máshol túlzsúfolt az óvoda” – jelezte Antal Attila.

A csíkszeredai alpolgármester szerint a város vezetősége a beiratkozás kezdetén arra szólította fel az óvodák igazgatóit, hogy igyekezzenek optimálisan kihasználni a városi óvodahálózat nyújtotta lehetőségeket, és a keresett intézményekbe ne fogadjanak húsznál több gyereket. Úgy vélte, felszólításuk ellenére áldatlan helyzet alakult ki, amely nem szolgálja sem az óvodák, sem a gyerekek érdekeit.

Antal Attila úgy látja, méltánytalan harc folyik az óvodák között a gyerekekért, aminek semmi köze az oktatás minőségéhez. „Az egészséges konkurencia az intézmények között hasznos lehet, de van, ahová túl sok gyereket gyűjtöttek össze, máshol pedig kevesen vannak. Sokkal erősebbnek bizonyult az egyéni intézményi érdek a városi óvodahálózat érdekeinek a szem előtt tartásánál” – szögezte le az alpolgármester, aki szerint a tanfelügyelőség és az önkormányzat között is nagyobb összhangra lenne szükség az intézményrendszer irányításában.

Mint kifejtette, az óvodák megoszlása a város területén eleve nem arányos, a körzetes szabályt ráadásul sokan megkerülik, a szülők ragaszkodnak egyik vagy másik óvónőhöz vagy intézményhez. Bár a konkrét számokat még nem elemezték, Antal Attila szerint elképzelhető, hogy átszervezésekre lesz szükség. Van ugyanis napközi, ahol a kevés gyerek miatt kérdésessé válik a konyha fenntarthatósága, mutatott rá az elöljáró.

Hiányzik az alternatíva

Marosvásárhelyen is megrohamoztak a szülők pár divatosnak számító belvárosi óvodát, azonban Haller Katalin szaktanfelügyelő szerint még egyetlen intézményből sem jelentették, hogy ne tudnának több gyereket fogadni a 2014/15-ös tanévre.

„Csak pletykák keringenek, miszerint a Stefánia meg a Fecske betelt volna. Utóbbiban a két Waldorf-csoportban valóban túljelentkezés szokott lenni, azonban az óvoda többi csoportjai a továbbiakban is várják a kicsiket” – mondta el lapunknak Haller Katalin. Szerinte Maros megyében a legnagyobb gondot az alternatív oktatási módszerek mellőzése vagy teljes hiánya jelenti. Marosvásárhelyen például soha nem működött Montessori-óvoda, de anyagi megfontolásból a Step by Step módszert alkalmazó csoportokat is felszámolták.

Ingázó háromévesek

Nagyváradon a kis létszámú vegyes csoportokban már beteltek a helyek, de minden magyar ajkú kicsinek tudnak képzést biztosítani. „Egyelőre sehol sincs túljelentkezés, de jó lenne népszerűsíteni, hogy a velencei vagy a biharpüspöki óvodában is várják a magyar gyerekeket” – jelentette ki lapunknak Pető Csilla szaktanfelügyelő.

Kifejtette, tapasztalata szerint Bihar megyére nem is annyira az elit óvodák körüli tolongás jellemző, mint inkább az, hogy a szülők a környező településekről is a városba hozzák csemetéiket, holott a lakhelyükön is van anyanyelvű foglalkozás. „Gondolok például a Waldorf-óvodára, ahol Biharról és Hegyközcsatárról is vannak gyerekek, miközben ezeken a településeken is van magyar csoport, ahová naponta jár ki kiváló pedagógus. Jó lenne, ha ez változna, mert nem ajánlott hároméves gyereket ingáztatni” – magyarázta Pető Csilla.

A felekezeti óvodák népszerűségét a szakember a hatékonyabb reklámozással magyarázza. „A nagyváradi Csillagocska óvoda például a néptáncoktatás miatt annyira népszerű, holott a többi óvodának is vannak érdekes és értékes iskolán kívüli programjai, csupán nem kapnak akkora sajtónyilvánosságot. A felekezeti óvodák jól tudják menedzselni magukat, és ez nagyon sokat számít” – mutatott rá.

Megszűrik a jelentkezőket

Szatmár megyében nincsenek gondok az elit óvodákba való túljelentkezéssel, tudtuk meg Szejke Otília szaktanfelügyelőtől. Elmondta, egyelőre nem érkezett panasz sem a szülőktől, sem az óvodákból, az intézmények ugyanis maguk oldják meg a kérdést. Túljelentkezés a középiskolákhoz tartozó óvodákban szokott lenni, az intézmények azonban kidolgoznak egy kritériumrendszert, és az alapján döntenek, ha több az érdeklődő.

Az elvárásokat valamennyi óvoda maga dolgozza ki, a tanfelügyelő szerint általában előnyt élveznek azok, akiknek testvérük is ugyanabba az oviba vagy a hozzá tartozó iskolába jár, számít továbbá a lakhely közelsége, illetve az, ha családtag dolgozik az intézményben.

Hasonló kritériumok alapján válogatnak túljelentkezés esetén a háromszéki óvodákban is, mondta Szőcs Imola szaktanfelügyelő, aki szerint az üresen maradt helyekre a három évnél kisebbeket is felveszik. Kézdivásárhelyen ugyan tervezték, hogy költségtakarékosság céljából szeptembertől egy óvodai csoportba az eddigi húsz helyett huszonöt gyereket vesznek fel, erre azonban nem kerül sor, ugyanis az intézkedés miatt 50–60 óvónői állás szűnt volna meg a térségben.

Háromszéken nem jelenség az elit óvodák térhódítása, vannak ugyan népszerűbb intézmények, de sok szülő mégsem ezeket választja, attól tartva, hogy gyerekét belehajszolja a többiekkel való versengésbe.

„Egy átlagos, lakónegyedi óvodát választottunk a kislányomnak, az volt a fő szempont, hogy közel legyen. Fel van újítva, az óvó néni is kedves. A felkapott, divatos óvodától ódzkodtunk, attól tartva, hogy folyton vásárolnunk kell valamit, vagy például bohócot kell bérelni a gyerek születésnapjára” – mesélte egy szentgyörgyi apuka.

Kevés a külvárosi óvoda

Bár bizonyos nagyvárosokra, például Kolozsvárra és Marosvásárhelyre jellemző, hogy a szülők inkább a belvárosi óvodákat részesítik előnyben, az elit intézmények térhódítása távolról sem akkora, mint az iskolák esetében – fejtette ki lapunknak Magyari Tivadar.

Az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese szerint Kolozsváron például az a gond, hogy kevés a külvárosi óvoda, mivel jóval kevesebb gyerek születik. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, hogy a szövetség regionális oktatási terve az óvodákra is vonatkozik, és arra próbál megoldást ajánlani, hogyan lehet kezelni a következő években a csökkenő népesedési statisztikát.

„Nem olyan válaszokat várunk, hogy gyereket kell csinálni, hiszen nem lehet ezzel viccelődni. Azt kell megnézni, hogy a most vagy a következő években születő gyerekek hogyan tudják majd érvényesíteni a nyelvi jogaikat” – magyarázta Magyari Tivadar, aki szerint idén még a tavalyihoz hasonló beiratkozási adatok várhatók az óvodák esetében is.