2013. március 26., 20:572013. március 26., 20:57
A Kovászna megyei szakaszra a versenytárgyalást egy három cégből álló konzorcium nyerte meg. A szabályozás Kézdiszentléleket és Oroszfalut érinti. A megvalósíthatósági tanulmány szerint a munkálat 17 millió lejbe kerül.
A tervezést és kivitelezést is végző konzorcium egy hónap alatt állítja össze a terveket, utána pár hét alatt véglegesítik és hozzálátnak a munkálatokhoz. „Az elsődleges cél, hogy a lakott településeken szabályozzák a vizet, reményeink szerint azonban a termőföldek is pluszvédelmet kapnak. Ezt a munkát az Európai Unió finanszírozza, ezért bízunk abban, hogy lesz rá fedezet. Véleményem szerint ez az egyik legsürgősebb munkálat a megyében, még Borbély László minisztersége idején került fel a támogatási listára” – tájékoztatott Kovács Ödön. Mint mondta, még ebben az évben a Kászon-patak Hargita megyei szakaszán is elvégzik az árvízvédelmi munkálatokat.
Kovászna megyében még folyamatban van a Barót-patak a szabályzása, Bibarcfalvától az Olt folyóig. A megyemenedzser elmondta, Bereck, Lemhény, Dobolló és Nagypatak területén a patakok szabályozására már 2008-ban elkészítették a terveket, ezeket az országos vízügyi hatóság vagy a minisztérium kell hogy jóváhagyja. „A prioritás a lakott területek, az utak, vasúti hálózat védelme lenne. A magántulajdonban levő termőföldek védelmére nem hagynak jóvá közpénzt, holott az árvízvédelmi munkálatok olyan drágák, hogy magánszemélyek soha nem tudják azt finanszírozni” – mutatott rá Kovács Ödön. Elmondta továbbá, a kisebb patakok szabályozása mellett, az Olt és Feketeügy medre is több helyen megerősítésre szorul, hiszen ezeken a folyókon tizenöt esztendővel ezelőtt végezték el az árvízvédelmi munkálatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok