
2013. március 26., 07:192013. március 26., 07:19
A jótékonysági szervezet házi beteggondozói szolgáltatást nyújt, naponta egyszer meleg ételt biztosít a rászorulóknak, tízórait iskolásoknak és óvodásoknak, valamint egy szociális központot tart fenn a Hadad községhez tartozó Lelében.
Amint Nagy Sándortól, a szatmári református egyházmegye esperesétől, az alapítvány vezetőjétől megtudtuk, a megyei képviselő-testület tegnapi döntésének köszönhetően megduplázhatják a kedvezményezettjeik számát, így a jövőben közel 300 személynek nyújthatnak majd szociális szolgáltatásokat. A hollandiai reformátusok közreműködésével 1996-ban létrehozott alapítvány tevékenységét egyrészt holland partnerszervezetük támogatja, amely jótékonysági estek szervezése révén, valamint rendszeres támogatást biztosító, úgynevezett keresztaparendszer működtetésével havi 4200 euróval segíti őket, továbbá korábban is kaptak pénzt a megyei, illetve a helyi önkormányzatoktól. Ezentúl pedig a Szatmár megyei önkormányzat költségvetéséből további havi 62 lejt kapnak majd ellátottanként. Az esperes elmondta: ezzel sikerül eleget tenniük holland segítőik elvárásának, akik a támogatásuk összegének emelését a helyiek által biztosított önrész öszszegének növekedésétől tették függővé. Mint megtudtuk, a civil szervezet az érintett helyi önkormányzatokkal is készül tárgyalni annak érdekében, hogy hozzájárulásukkal segítsék őket szolgáltatásaik bővítésében.
Az alapítvány kedvezményezettjei közé a jelképes jövedelmet, un. kollektivista nyugdíjat kapók tartoznak, azonban nemcsak a jövedelmet veszik alapul a rászorultság megállapításában, hanem azt is, hogy el tudja-e magát látni a szóban forgó személy, illetve hogy van-e, aki gondozza, amennyiben segítségre szorul. Az elkövetkezőkben Hadad község és a hozzá tartozó falvak mellett Bogdánd községet is egészében lefedik, majd a továbbiakban Szopor község rászorulóit is igyekeznek ellátni.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.