A Szamos-parti bicikliút Kolozsváron is áthaladna
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
Már áprilisban elkezdődik az előkészítése annak a Szamos-parti beruházásnak, melyet civil szervezetek kértek a kolozsvári és környékbeli önkormányzatoktól. A több településen átvonuló folyóparti kerékpárút a leghosszabb lesz az országban.
2022. április 06., 10:302022. április 06., 10:30
Megvalósul a több civil szervezet által kért kerékpárút, mely a Kis-Szamos partján kötné össze Kolozsvárt a környező „alvóvárosokkal”. A Gyalutól Apahidáig terjedő bicikliút a leghosszabb lesz az országban, és Emil Boc kolozsvári polgármester szerint ugyanolyan fontos a kincses város közlekedésében, mint a körgyűrű vagy a metró.
Boc erről hétfőn beszélt, amikor a környező települések elöljáróival létrehozták a projekt megvalósításához szükséges társulást. A partnerségnek Kolozsvár mellett Gyalu, Szászfenes és Apahida a kedvezményezettje, ezen települések elöljárói vállalták, hogy részt vesznek a munkában.
ez hirdeti meg az Övezeti Városrendezési Terv (PUZ), illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges közbeszerzéseket is.
Emil Boc Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a Szamos-parti bicikliút és sétálóövezet a 2021–2030-as időszakra vonatkozó mobilitási terv egyik alappillére, infrastrukturális szempontból ugyanolyan fontos, mint a metró vagy a körgyűrű.
Hozzátette, hogy a kerékpárral való ingázás mellett a Szamos-parti beruházás a szabadidő eltöltésére is alkalmas lesz, a folyópart mellett ugyanis kiterjesztik a zöldövezeteket, sétányokat. Maga a Kis-Szamos így a város egyik értékes, annak fejlődését elősegítő elemmé válik, tette hozzá.
Tavaly novemberben 21 nem kormányzati szervezet fordult beadvánnyal a Kolozs megyei önkormányzathoz, kérve, hogy hozzanak létre kerékpárutakat és sétányokat Kolozsvár és az alvóvárosául szolgáló Szászfenes között.
A civilek a Szamos-partot szemelték ki a célra, és a beruházás érdekében egy hidrológiai tanulmány elkészítését kérték a megyei tanácstól. Rámutattak: az illetékes hatóságok a vízügyi igazgatóság területéből „csíphetnék le” a szükséges 10 méter széles területet, melyen
Szerintük a jelenleg hatályos 2020/122-es törvény lehetőséget teremt erre, megengedi, hogy a helyi önkormányzatok beruházásokat hajtsanak végre a vizek partján, még ha ezek nincsenek is a tulajdonukban.
Emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Szászfenes között több mint 60 ezer lakos ingázik naponta, illetve sokan vannak, akik Gyaluból, Magyarlónáról vagy távolabbi településekről járnak be a kincses városba dolgozni. A kezdeményezők szerint a projekt országos modell lehet, hatására paradigmaváltás történhet a regionális területfejlesztésben.
Adrian Dohotaru, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (Asociația Societate Organizată Sustenabil – SOS) elnöke kezdeményezőként rámutatott, hogy a tét a fenntartható mobilitás, illetve a folyó tisztán tartása, ami jelenleg nem biztosított, hiszen percenként átkel egy-egy gépkocsi a Szamoson.
Szomszédságában zöldövezeteket alakíthatnának ki, hogy a lakosok a természet szépségét is jobban kiélvezhessék, erre a kolozsvári Dónát (Grigorescu) negyed és Szászfenes közötti partszakasz is alkalmas. Az ingázás mellett így a Szamos-parti kerékpárút, sétányok hétvégi kirándulásokra is alkalmat adnának, mondta.
A kezdeményező Boc hétfői bejelentése kapcsán úgy vélekedett, hogy a terv nem a civilek elképzelése szerint valósul meg, ugyanis a polgármesteri hivatalok nem kérték el a vízügytől az említett, folyó menti partszakaszt. Úgy vélte,
A bejelentett projekttel egyébként nem rendeződik a Szamos-part problémája. A bejelentéssel párhuzamosan több civil szervezet arra szólította fel a Kolozsvár és Apahida önkormányzatát, hogy a tavaszi nagytakarítás keretében gyűjtsék össze a folyópartra mázsaszámra kihordott szemetet. A közlemény szerint a folyó környékének tisztán tartása mellett cél a vízszennyezés csökkentése is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!