A Szamos-parti bicikliút Kolozsváron is áthaladna
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
Már áprilisban elkezdődik az előkészítése annak a Szamos-parti beruházásnak, melyet civil szervezetek kértek a kolozsvári és környékbeli önkormányzatoktól. A több településen átvonuló folyóparti kerékpárút a leghosszabb lesz az országban.
2022. április 06., 10:302022. április 06., 10:30
Megvalósul a több civil szervezet által kért kerékpárút, mely a Kis-Szamos partján kötné össze Kolozsvárt a környező „alvóvárosokkal”. A Gyalutól Apahidáig terjedő bicikliút a leghosszabb lesz az országban, és Emil Boc kolozsvári polgármester szerint ugyanolyan fontos a kincses város közlekedésében, mint a körgyűrű vagy a metró.
Boc erről hétfőn beszélt, amikor a környező települések elöljáróival létrehozták a projekt megvalósításához szükséges társulást. A partnerségnek Kolozsvár mellett Gyalu, Szászfenes és Apahida a kedvezményezettje, ezen települések elöljárói vállalták, hogy részt vesznek a munkában.
ez hirdeti meg az Övezeti Városrendezési Terv (PUZ), illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges közbeszerzéseket is.
Emil Boc Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a Szamos-parti bicikliút és sétálóövezet a 2021–2030-as időszakra vonatkozó mobilitási terv egyik alappillére, infrastrukturális szempontból ugyanolyan fontos, mint a metró vagy a körgyűrű.
Hozzátette, hogy a kerékpárral való ingázás mellett a Szamos-parti beruházás a szabadidő eltöltésére is alkalmas lesz, a folyópart mellett ugyanis kiterjesztik a zöldövezeteket, sétányokat. Maga a Kis-Szamos így a város egyik értékes, annak fejlődését elősegítő elemmé válik, tette hozzá.
Tavaly novemberben 21 nem kormányzati szervezet fordult beadvánnyal a Kolozs megyei önkormányzathoz, kérve, hogy hozzanak létre kerékpárutakat és sétányokat Kolozsvár és az alvóvárosául szolgáló Szászfenes között.
A civilek a Szamos-partot szemelték ki a célra, és a beruházás érdekében egy hidrológiai tanulmány elkészítését kérték a megyei tanácstól. Rámutattak: az illetékes hatóságok a vízügyi igazgatóság területéből „csíphetnék le” a szükséges 10 méter széles területet, melyen
Szerintük a jelenleg hatályos 2020/122-es törvény lehetőséget teremt erre, megengedi, hogy a helyi önkormányzatok beruházásokat hajtsanak végre a vizek partján, még ha ezek nincsenek is a tulajdonukban.
Emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Szászfenes között több mint 60 ezer lakos ingázik naponta, illetve sokan vannak, akik Gyaluból, Magyarlónáról vagy távolabbi településekről járnak be a kincses városba dolgozni. A kezdeményezők szerint a projekt országos modell lehet, hatására paradigmaváltás történhet a regionális területfejlesztésben.
Adrian Dohotaru, a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom Egyesület (Asociația Societate Organizată Sustenabil – SOS) elnöke kezdeményezőként rámutatott, hogy a tét a fenntartható mobilitás, illetve a folyó tisztán tartása, ami jelenleg nem biztosított, hiszen percenként átkel egy-egy gépkocsi a Szamoson.
Szomszédságában zöldövezeteket alakíthatnának ki, hogy a lakosok a természet szépségét is jobban kiélvezhessék, erre a kolozsvári Dónát (Grigorescu) negyed és Szászfenes közötti partszakasz is alkalmas. Az ingázás mellett így a Szamos-parti kerékpárút, sétányok hétvégi kirándulásokra is alkalmat adnának, mondta.
A kezdeményező Boc hétfői bejelentése kapcsán úgy vélekedett, hogy a terv nem a civilek elképzelése szerint valósul meg, ugyanis a polgármesteri hivatalok nem kérték el a vízügytől az említett, folyó menti partszakaszt. Úgy vélte,
A bejelentett projekttel egyébként nem rendeződik a Szamos-part problémája. A bejelentéssel párhuzamosan több civil szervezet arra szólította fel a Kolozsvár és Apahida önkormányzatát, hogy a tavaszi nagytakarítás keretében gyűjtsék össze a folyópartra mázsaszámra kihordott szemetet. A közlemény szerint a folyó környékének tisztán tartása mellett cél a vízszennyezés csökkentése is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!