A kolozsvári ferences kolostor a város egyik legrégebbi épületegyüttese
Fotó: Teleki László Alapítvány
Megújult a kolozsvári ferences kolostor refektóriuma a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, a Teleki László Alapítvány által bonyolított Rómer Flóris-terv keretében – olvasható az alapítvány honlapján. 2016-tól szakaszosan kerül sor a kolostor tetőszerkezetének felújítására.
2021. április 01., 12:292021. április 01., 12:29
2021. április 01., 12:292021. április 01., 12:29
A 2019. évi támogatásból a kolostor régi ebédlőjének, refektóriumának felújítása alkalmával sor került a teljes vakolatfelület restaurálására, a kőelemek tisztítására, az elektromos hálózat felújítására és helyükre kerültek az egyedi gyártású világítótestek. A kolozsvári ferences kolostor a város egyik legrégebbi épületegyüttese, gótikus stílusban épült, barokk beavatkozással, majd a 20. század elején egy neogótikus restaurálással.
Az épület jogilag a közelmúltban került vissza a ferences rend tulajdonába: 1949-től 2011-ig az állami zeneiskola működött itt. Kezdetben a domonkos rend kolostora majd a jezsuita rend működött az épületben, és csak a 18. században kerül a ferencesek tulajdonába. A kolostor átépítését 1771-től végzik. Ekkor készül a déli oldal cellasora, valamint a keleti és északi szárny felső szintje.
Említést érdemel a Mátyás-terem, a refektórium, a sekrestye, a városfal itt fellelhető darabja és a kerengő megmaradt része. Az épület önmagában egy történelmi dokumentum, hiszen figyelemmel kísérhető rajta az eredeti gótikus tereken túl a barokk kor tartószerkezeti és esztétikai beavatkozása, illetve a Lux Kálmán által kivitelezett neogótikus beavatkozás, ami a millennium alkalmából készült el a többi kolozsvári fontos építészeti örökség számbavételével és restaurálásával együtt.
Fotó: Teleki László Alapítvány
A refektórium felirattöredékei a 16. század közepétől a 17. század végéig tartó intervallumban készültek, amikor a kolostorépület iskolaként működött. A legkorábbi felirattöredékek (16. század második fele) a faragott kőfelületekbe bekarcolva maradtak fenn. A történeti vakolatfelületek feliratai kivétel nélkül a 17. században készültek. A felismerhető töredékek alapján a feliratok jelentős része morális tartalmú klasszikus idézet lehetett. Az 1902 és 1908 közötti felújítás során a felirattöredékeket hordozó vakolatfelületeket nem távolították el. Ezek a vakolatfelületek feltehetőleg még a középkorban (a 15. század második felében) készültek. Néhány pontban közvetlenül a vakolatfelületen vörös színnel készült kis elszigetelt rajzok észlelhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!