Arad és Gyorok között öt településen át döcög a villamos a „Zöld nyíl” egykori nyomvonalán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Felújítják a szép emlékű vicinális, a „Zöld nyíl” nyomvonalát az aradi elővárosi villamossín-rehabilitáció keretében. A megyeszékhelyt a történelmi borvidékkel, Arad-Hegyaljával összekötő villamossínek és felsővezetékek cseréje már megkezdődött, a villamosmegállók felújítását is magába foglaló beruházás várhatóan három évig tart majd. A fő cél a tömegközlekedés modernizálása, de a „Zöld nyíl” nosztalgiavonat üzembe állításával a térség turisztikai potenciálját is ki szeretné aknázni a megyei önkormányzat.
2025. augusztus 29., 08:022025. augusztus 29., 08:02
A megyei és az aradi önkormányzat partnerséget kötött annak érdekében, hogy közösen pályázzák meg a megyeszékhelyt Arad-Hegyaljával összekötő, több mint 30 kilométeres villamossínpálya felújítási munkálatainak költségeit. A nagyszabású beruházással a tömegközlekedést igyekeznek kényelmesebbé, biztonságosabbá és a gépjárműhasználattal szemben vonzóbbá tenni. Ez környezetvédelmi szempontból is előnyös lenne, de idegenforgalmi célja is van a beruházásnak: szeretnék rendszeresíteni az egykori hegyaljai villamosvasút, a „Zöld nyíl” nosztalgiajáratait.
Az Aradot a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékével, Ménessel (tágabb értelemben Arad-Hegyaljával) összekötő villamosvonal a keskeny-nyomtávú kisvasút egykori pályája.
Itt használtak először előre gyártott vasbeton villanyoszlopokat, de műszakilag is nagy vívmánynak számítottak a Ganz-mozdonyok és az aradi Weitzer-féle vagongyárban készült vasúti kocsik. A vicinális 25 települést szolgált ki: 16 állandó és kilenc alkalmi megállója volt, a mintegy 60 km-es távon naponta négy – szüret idején hat – szerelvény is járt. Szinte nincs is olyan aradi család, amelyiknek a tagjai ne adhatnának át az utókornak valamilyen anekdotát, ami a „Zöld nyílhoz” kötődik.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
Az 1970-es években megszüntették az elágazást Gyoroktól Máriaradna, illetve Pankota felé, az 1989-es rendszerváltás után pedig a hegyaljai villamosvasút fokozatosan tovább sorvadt: a pályát nem tartották karban, a kocsikat elhanyagolták, az aradi állomást kihelyezték a város szélére, a villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével pedig 1991 októberében végleg felszámolták. Nyomvonalát az elővárosi villamosközlekedésbe integrálták, a végállomást Gyorok jelenti, ahol a depóban egy felújított szerelvény is állomásozik. Ez 2010 után alkalmanként, 2017-től három éven át minden hétvégén menetrendszerűen kifutott a pályára a megyei tanács által kezdeményezett turistajáratként.
„Az Arad megyei tanács újabb lépést tett az egyik legrégebbi villamosított vasútvonal felújítása felé: az Arad–Gyorok szakasz hamarosan korszerűsítésen eshet át. A projekt célja nem csupán a közlekedési infrastruktúra javítása, hanem a térség turisztikai és gazdasági potenciáljának kiaknázása is” – jelentette be sajtóközleményében a megyei önkormányzat. Iustin Cionca tanácselnök szerint a képviselő-testület asztalán van már az a határozattervezet, amely a villamosvonal infrastruktúrájának finanszírozásáról rendelkezik.
Partnerséget köt az Arad megyei és az aradi önkormányzat annak érdekében, hogy közösen pályázzák meg a megyeszékhelyt Arad-Hegyaljával összekötő, több mint 30 kilométeres villamossínpálya felújítási munkálatainak költségeit.
A projekt keretében elkészülnek azok a technikai és gazdasági dokumentációk, amelyek meghatározzák a felújítás paramétereit és költségeit.
„Folytatjuk az együttműködést Arad városával a villamosvonal modernizálása érdekében, amely összeköti Aradot Gyorokkal. A megújított megállapodás értelmében most a dokumentáció finanszírozásához járulunk hozzá, amely meghatározza a technikai és gazdasági mutatókat. Ezek a mutatók leegyszerűsítve azt jelentik, hogy pontosan megfogalmazzuk, milyen munkálatokra van szükség, és milyen költségekkel kell számolni” – idézte a közlemény Cioncát.
A megyei vezetőség nem csupán közlekedési szempontból tekint a beruházásra, hanem stratégiai célként a térség turisztikai vonzerejének növelését is szem előtt tartja:
Iustin Cionca szerint ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térséget előszeretettel keressék fel a turisták, egy vagy akár több napra is.
Az Aradból kivezető szakaszon, Mikelakán már felszedték a síneket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A megyeszékhelyt a történelmi borvidékkel összekötő villamossínek és felsővezetékek cseréje már megkezdődött, a villamosmegállók felújítását is magába foglaló beruházás várhatóan három évig tart majd.
A villamosvonal korszerűsítése nem utolsósorban a mindennapi ingázók életét is megkönnyíti. Az Arad és Gyorok közötti közlekedés fejlesztése hozzájárulhat a régió gazdasági dinamizmusához és az életminőség javításához – vélte Iustin Cionca tanácselnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!