Megtiltanák az egészségügyi dolgozók párhuzamos tevékenységét

„Gyakorlatilag ma a következő történik: a beteg elmegy az állami kórházba reggel, ahol elvégzik a vizsgálatokat, kezelőorvosa pedig visszahívja a páciensét délután a magánrendelőjébe, ahol legtöbbször fizetnie is kell. Tehát a páciens, aki egészségbiztosítási járulékot fizet, délután is a pénztárcájába nyúl egy olyan szolgáltatásért, amelyet az állami kórházban végeztek el, az állami kórház pénzén – magyarázta Cseke Attila. – Nem ellenzem, hogy az orvos az állami és a magánszférában is munkát vállaljon, de úgy gondolom, hogy a két tevékenységet világosan el kellene határolni egymástól.”

A Krónika által megszólaltatott, erdélyi egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyászok szerint az intézkedés nem jelentene megoldást a román egészségügyi rendszerben fennálló problémákra. Többen úgy vélik, a rendelet diszkriminatív és alkotmányellenes, és minden bizonnyal felgyorsítaná a szakemberek elvándorlási folyamatát.

Diszkriminatív intézkedés?

Ebben a formában nonszensz az egészségügyi tárca törvénytervezete – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Zsigmond István, a kolozsvári Gyna-magánklinika résztulajdonosa, szakorvosa. A törvénytervezet hibáit szemléltetve úgy fogalmazott: „A lopást nem úgy szüntetjük meg, hogy bezárunk mindenkit, és akkor senki se fog lopni!” A szülész-nőgyógyász elmondta, a tervezet ugyan elejét veszi annak, hogy az állami kórházakban is dolgozó orvosok a magánklinikájukba irányítsák a betegeket, de ezzel egy sor más gondot okoz.

„Egyrészt nem lehet diszkriminatív módon különbséget tenni állami és magánvállalkozások között, hiszen ez alkotmányellenes – fejtette ki véleményét a gyó-gyász. – Ha a tárca valóban el tudja érni azt, hogy egy orvos csak egy munkahelyen dolgozhat, az óriási káoszhoz vezethet, hiszen számos orvos több állami kórháznak is dolgozik, úgy, hogy az egyikben rendel, a másikban pedig ügyeletet lát el.” Elmondta ugyanakkor, a szigorító intézkedés különösebben nem érinti a kincses városban népszerűnek számító Gyna-magánklinikát. „Orvosaink 90 százaléka kizárólag nálunk dolgozik, de azt nagyon remélem, hogy az új törvény nem vonatkozik a nővérekre is, mert ők valóban dolgoznak az állami kórházakban is, így ez jelentős fejtörést okozna nekünk”– magyarázta Zsigmond István.

Versenyhelyzet alakulhat ki

Az egészségügyben feltétlenül el kell különíteni a magán- és a közszférát – mutatott rá Albert István, a sepsiszentgyörgyi kórház orvos igazgatója. A belgyógyász főorvos érdeklődésünkre elmondta, már 1992-ben, az első magánrendelők megalakulásakor ez volt a véleménye, hiszen a magánszférának is van lehetősége, hogy szerződést kössön az egészségbiztosítóval, így elkerülhetetlen a magán- és a közegészségügyi ellátás között a versenyhelyzet.

„Nemcsak szétválasztani kell a két területet, hanem a feladatokat is pontosan meg kell határozni, hiszen a közszférának jelenleg is jól körülírt ellátási kötelezettségei vannak, míg a magánrendelők és -klinikák szabadon válogatnak, hogy mit vállalnak fel, és mit nem. Ilyen körülmények között fennáll annak a veszélye, hogy az egészségügyi ellátás veszteséges területei a közszférában maradnak, míg a nyereséges szakok átkerülnek a privát rendszerbe” – magyarázta.

A szakember úgy látja, jelenleg a közkórházakban a veszteséges és a nyereséges osztályok kiegészítik egymást, de ha erőteljesen fejlődik a konkurencia, a magánszféra, ez a kötelező ellátás kárára mehet. Albert István elmondta, a fertőző, a TBC-beteggondozó osztályokat vagy a baleseti sebészetet csak az állami kórházak működtetik, területi lebontásban kötelező ezek fenntartása, a jól jövedelmező szülészet-nőgyógyászat azonban egyre inkább a magánpraxisba megy át. Ha a szülészet által hozott jövedelmet a közkórházak nem fordíthatják a veszteséges területek finanszírozására, veszélybe kerülhet az egész rendszer, magyarázta Albert István.

A magán- és a közszféra szétválasztását azért tartja nehézkesnek egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi páciens, mert szerinte egyik se működik tökéletesen. A rutinvizsgálatokra inkább a magánrendelőben keresi meg az orvosát, hiszen ott nem kell várni, civilizáltabbak a körülmények, viszont ha kórházi ellátásra szorul, kénytelen a közkórház szolgáltatásait igénybe venni, mert a magánkórházakban igényelhető ellátás rendkívül költséges.

A páciensek veszíthetnek

„A készülő rendelet hatálybalépésével csak a betegek veszítenek majd, hiszen a jó orvosok a magánklinikákat fogják választani, így akik minőségi szolgáltatásra vágynak, azoknak fizetniük kell” – hívta fel a figyelmet az egészségügyi tárca által bejelentett szigorító intézkedés visszásságaira Dumitru Fanea sebész főorvos, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke.

Véleménye szerint az állami egészségügyi intézményekben dolgozó orvosok nevetségesen alulfizetettek, így a magánpraxis valamelyest megoldást jelenthet a számukra, és ott a szolgáltatás minőségét is ők szabályozhatják. Az orvosi kamara elnöke úgy tudja, a nyugati országokban jól elkülönül a magán- és az állami praxis.

„Az ottani kollégák megfelelően meg vannak fizetve az állami intézményekben is, így semmi szükségük a délutáni magánpraxisra. Nálunk a hosszú műszakok, éjjeli ügyeletek után még magánrendelőkben is kénytelenek dolgozni az orvosok, és jövedelmük még így sem éri el a nyugatiakét” – mutatott rá a partiumi szakember. Egy nevét elhallgatni kívánó orvos a Krónikának kifejtette, sok kollégája inkább a külföldi munkalehetőséget választja, hiszen nem egy nyugati országban akár az itthoni bére tízszeresét is megkeresheti, és az őt fogadó kórház még a nyelvtanulását is támogatja.

„Nekem is van magánrendelőm és szerződésem a betegbiztosítóval. A betegeim vagy az állami munkahelyemen, vagy a magánrendelőmben keresnek fel, amelyik a lakhelyükhöz közelebb esik. Amenynyiben biztosítottak, az ellátásért egyikben sem kell fizetniük, és a sürgősségi eseteket kivéve mindkettőben időbeosztás alapján kerülnek sorra” – részletezte a szatmári orvos.

Felgyorsulhat  az orvosok exodusa

Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének Hargita megyei elnöke szerint a román egészségügy nem egy olyan intézkedéstől fog talpra állni, amellyel megtiltják az orvosoknak, hogy közkórházakban és magánpraxisban egyaránt tevékenykedhessenek. A Krónikának nyilatkozó gyógyász szerint ez a minisztériumi intézkedés csupán látszatcselekvésnek minősíthető.

„A szakembereket meg kell becsülni, megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani számukra, hogy az egyre szaporodó szigorító intézkedések nyomására ne kényszerüljenek arra, hogy más országban praktizáljanak. Egy orvos dolgozhat az állami szektorban, vagy magánorvosként, de azt is választhatja, hogy elmegy az országból” – fogalmazott Soós Szabó Klára, aki azért is aggódik, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt az országban maradó orvosok többsége inkább a magánpraxist választja.

Dr. Jeszenszky Ferenc kardiológus, a Hargita megyei orvosi kamara elnöke úgy véli, mivel orvoshiány van, jobban meg kellene fizetni az állami kórházakban dolgozó orvosokat, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy szabadidejükben magánrendelőt működtessenek. Jeszenszky amúgy egyetért az intézkedés azon részével, hogy valamiképp külön kellene választani a magánpraxist az államitól, viszont, mint mondta, erre másfajta rendszert kellene kiépíteni.

Példaként Németországban szerzett tapasztalatait osztotta meg. „A magánpraxisban dolgozó németországi orvos ágyakat bérel az állami kórházban, de bérleti díjat fizet az ágyért, illetve honoráriumot a betegét ápoló középkádereknek, ügyeletes orvosoknak. Ugyancsak Németországban ennek az ellenkezőjére is akad példa, amikor az állami kórházban kezelt beteg alaposabb kivizsgálását magánorvosként praktizáló kollégától kérték. Ott mind a magán, mind az állami szektorban dolgozó orvosok elégedettek, és eszük ágában sincs a kórházból a magánrendelőbe rohangálni, mint nálunk, mert ott van egy jól működő rendszer szabályozott átjárhatósággal” – magyarázta a kardiológus.