Hirdetés

Megosztotott szociális védelem

Civil szervezetnek adja ki a sepsiszentgyörgyi önkormányzat az éjjeli menedékhely működtetését. Tishler Ferenc alpolgármester a Krónikának elmondta, a városházának jelenleg nincs annyi alkalmazottja, hogy megfelelő módon működtessék a létesítményt, ezért egy erre szakosodott, karítatív szervezetre bíznák a szolgáltatást.

2012. december 13., 20:352012. december 13., 20:35

„Az éjszakai szálló a szociális védelem egyik alappillére a megyeszékhelyen, ez az utolsó háló a rendszerben, amely védelmezni tudja a lakhely nélkül maradt rászorulókat, ezért is fontos, hogy maradéktalanul töltse be ezt a szerepét” – szögezte le az alpolgármester.

Tishler Ferenc hangsúlyozta, az éjjeli menedékhelyen külön helyiséget kapnának a nők és a férfiak, kiskorúaknak azonban nem lenne helyük a létesítményben, ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi szállóba családok költöztek be, kihasználva a meglazult fegyelmet. Ha családok végleg birtokba veszik a menedékhelyet, éppen a szerepét nem fogja tudni betölteni, fejtette ki az elöljáró, aki szerint mindenképpen érdemes decentralizálni a szociális tevékenységet, hiszen a karitatív szervezetek ezt a feladatot sokkal lelkesebben, odaadóbban végzik. Jelenleg nincs kapacitás arra, hogy az éjjeli menedékhely lakóival pszichológus vagy lelkész foglalkozzék, nincs egészségügyi szolgáltatás, egy karitatív szervezet mindezt megoldaná, és eredményesebb lenne a társadalom perifériájára szorultak integrálása.

Tishler Ferenc ugyanakkor elmondta, ösztönző volt az önkormányzat határozott és következetes szociális politikája: a Sing-Sing otthon lakóiról tavalyelőtt készítettek egy tanulmányt, ennek alapján mintegy harminc család nem kaphat jobb körülményeket biztosító önkormányzati lakást, mert a havi százlejes bért és fenntartási költséget sem tudja kifizetni. „Egy év alatt a harmincból húsz család jelezte, hogy javultak a körülményei, a felnőttek munkahelyet szereztek, megpróbálnak talpra állni. Ők mindenképpen kapnak még egy esélyt” – mondta az alpolgármester. A tervek szerint a Sing-Singet felszámolják, a közös konyhás és közös fürdőszobás megoldás helyett garzonlakásokat kapnak azok a családok, akik bebizonyítják, hogy nemcsak állami és önkormányzati segítségre várnak. Tischler Ferenc elmondta, kénytelenek voltak az otthon két emeletét befalaztatni, mert a korábbi lakók önkényesen visszafoglalták régi lakhelyeiket.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 09., péntek

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében

Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár

Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár
2026. október 08., csütörtök

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak

Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak
2026. október 08., csütörtök

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?

Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családesegyítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családesegyítésben gondolkodnak
2026. október 08., csütörtök

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei

Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei
2026. október 08., csütörtök

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt

Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
Hirdetés