2012. december 13., 20:352012. december 13., 20:35
„Az éjszakai szálló a szociális védelem egyik alappillére a megyeszékhelyen, ez az utolsó háló a rendszerben, amely védelmezni tudja a lakhely nélkül maradt rászorulókat, ezért is fontos, hogy maradéktalanul töltse be ezt a szerepét” – szögezte le az alpolgármester.
Tishler Ferenc hangsúlyozta, az éjjeli menedékhelyen külön helyiséget kapnának a nők és a férfiak, kiskorúaknak azonban nem lenne helyük a létesítményben, ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi szállóba családok költöztek be, kihasználva a meglazult fegyelmet. Ha családok végleg birtokba veszik a menedékhelyet, éppen a szerepét nem fogja tudni betölteni, fejtette ki az elöljáró, aki szerint mindenképpen érdemes decentralizálni a szociális tevékenységet, hiszen a karitatív szervezetek ezt a feladatot sokkal lelkesebben, odaadóbban végzik. Jelenleg nincs kapacitás arra, hogy az éjjeli menedékhely lakóival pszichológus vagy lelkész foglalkozzék, nincs egészségügyi szolgáltatás, egy karitatív szervezet mindezt megoldaná, és eredményesebb lenne a társadalom perifériájára szorultak integrálása.
Tishler Ferenc ugyanakkor elmondta, ösztönző volt az önkormányzat határozott és következetes szociális politikája: a Sing-Sing otthon lakóiról tavalyelőtt készítettek egy tanulmányt, ennek alapján mintegy harminc család nem kaphat jobb körülményeket biztosító önkormányzati lakást, mert a havi százlejes bért és fenntartási költséget sem tudja kifizetni. „Egy év alatt a harmincból húsz család jelezte, hogy javultak a körülményei, a felnőttek munkahelyet szereztek, megpróbálnak talpra állni. Ők mindenképpen kapnak még egy esélyt” – mondta az alpolgármester. A tervek szerint a Sing-Singet felszámolják, a közös konyhás és közös fürdőszobás megoldás helyett garzonlakásokat kapnak azok a családok, akik bebizonyítják, hogy nemcsak állami és önkormányzati segítségre várnak. Tischler Ferenc elmondta, kénytelenek voltak az otthon két emeletét befalaztatni, mert a korábbi lakók önkényesen visszafoglalták régi lakhelyeiket.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.