Szagot fogtak. Törvénnyel csökkentenék a bűzszennyezést, ám nehéz lesz kivitelezni
Fotó: Barabás Ákos
Érthető, valós gondot jelent az érintett lakosság számára az állatfarmok, szeméttelepek közelében terjengő bűz, ám az orrfacsaró szag sok esetben szubjektív megítélés tárgya, tudományosan kimutathatatlan a szennyezés mértéke. Így nem csoda, ha megosztja a társadalmat, vita tárgyává vált a súlyos büntetéseket előíró, még a tiszteletlen szomszédra is vonatkozó „bűztörvény”, amely az államfő kihirdetésére vár.
2020. június 29., 17:042020. június 29., 17:04
2020. június 29., 17:142020. június 29., 17:14
A „bűztörvény” kihirdetésére kérik Klaus Iohannis államfőt a jogszabályt kezdeményező politikusok, miközben a vállalkozók és a hulladékkezelő cégek tiltakoznak ellene. A Krónika által megszólaltatott környezetvédelmi szakértő szerint a kérdés rendkívül összetett.
A mostani törvénymódosítás a 2005/195-ös kormányrendeletet egészíti ki. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusai azzal érvelnek, hogy egy törvényhozási hiányosságot pótol, hiszen hiába jelentették az ország több részéről a polgárok az elviselhetetlen bűzt, a hatóságoknak nem volt eszközük a büntetésre, ha a levegőben nem mértek bizonyos határértékeket meghaladó szennyezést.
„A hulladéklerakók, sertésfarmok, gumiabroncsgyárak vagy egyéb, bűzt terjesztő vállalkozások tevékenysége következtében romlik a közelben lakó polgárok egészsége és életminősége. A törvénymódosítás egyértelmű szabályozásokat tartalmaz a bűz mérésére, a monitorozásra, valamint a bűz megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozóan” – írják a politikusok nyílt levelükben. Allen Coliban Brassó megyei USR-szenátor felidézte, hogy a módosítást három évvel ezelőtt kezdeményezték – akkor több mint hatezer állampolgár írta alá az ezt támogató petíciót.
Rodica Militaru, az USR Temes megyei politikusa az Adevărul napilapnak úgy nyilatkozott,
A jogszabály hatalmas bírságokat ír elő: a magánszemélyek legtöbb 30 ezer lejre, jogi személyek pedig 80 ezer lejre is bírságolhatók, ha büdösítenek.
Viszont a tiltakozók szerint a törvény kihirdetése és életbe léptetése előtt tüzetes gazdasági és tudományos hatástanulmányokra lenne szükség. Arra is hivatkoznak, hogy a levegő minőségének ellenőrzését a 2011/104-es törvény szabályozza európai irányelv alapján, a jogszabályban pedig egyértelműen leszögezik a határértékeket, melyek túllépése esetén a levegő szennyezettsége káros az egészségre. A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (ARMD) szintén közzétett egy állásfoglalást, amelyben kijelentik:
Leszögezik: sok esetben csak az emberi orr érzékeli büdösséget, ha azt nem kimutatható káros anyagok, gázok okozzák. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a jogszabály indokolatlan pánikot kelt a lakosság körében, azt sugallva, hogy a büdösség ártalmas az egészségre; másrészt ellehetetleníthet bizonyos gazdasági tevékenységeket.
Valós gondokat okoz országszerte a bűz, az állatfarmok, szeméttelepek közelében élők gyakran panaszkodnak és tesznek feljelentést – mondta el lapunknak Szép Róbert egyetemi oktató, aki korábban az Országos Környezetőrséget vezette. Rámutatott,
Ugyanakkor az esetek többségében szubjektív megítélés alá esik, hogy mennyire zavaró a bűz. Európa több országában szakembereket képeznek ki erre, akik a szagokat osztályozzák és minősítik. A bűzt azért is nehéz monitorozni, mert gyakran mire az ellenőr kiér a helyszínre, már megszűnik, ezért a hosszú távú megfigyelés lehet a megoldás.
Vannak ugyan megoldások – például szenzorokat lehet felszereltetni, hogy időben észlelje a szagszennyezést –, ám időt kell adni a cégeknek, hogy korszerűsítsék a technológiájukat. Szép Róbert hangsúlyozta, semmiképpen nem jó ötlet, ha a törvény alapján bevonják vállalatok működési engedélyét, hiszen országos szinten ez rengeteg céget érinthet. Van olyan ipari tevékenység, amely elkerülhetetlenül bűzzel jár, holott a vállalkozásnak megvan minden környezetvédelmi engedélye, előírásosan működik, az ilyeneket nem lehet beszüntetni – részletezte a szakértő.
Ilyen esetben feltevődik a kérdés, hogy miért engedélyezték ezek közelében lakóházak építését.
– mutatott rá a környezetvédelmi szakértő. Nagyon sok esetben viszont a gazdasági egység nem tartja be az előírásokat, a környezetvédelmi engedélybe foglaltakat: például nem takarják le a hulladéklerakókat, a csurgalékot beengedik a mezőre a lakóövezet közelében, vagy nem fordulnak szakcéghez, hogy megsemmisítsék a káros mellékterméket. Az ország valamennyi megyéjében vannak ilyen esetek.
Szép Róbert szerint az lehet a megoldás, hogy kötelezzék a gazdasági egységeket az előírások betartására. Másrészt sokat segítene, ha a területrendezési tervek, építkezési engedélyek kibocsátása előtt megfelelő környezetvédelmi hatástanulmányokat végeznének, ha megvizsgálnák a mikroklímát, hogy kiderüljön, a klimatológiai körülmények miatt hol nagyobb a légszennyezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás