Aromániai építészkamara Bihar megyei fiókja az Urb_O munkacsoporttal próbálja ráirányítani a közvélemény figyelmét az igen leromlott állapotban levő, a nagyváradi szeceszszió egyik emblematikus ingatlanjaként számon tartott Darvas–La Roche-házra, amelynek magántulajdonban lévő részének felvásárlását már közel két és fél éve tervezi a helyi önkormányzat, de máig nem valósult meg a tranzakció.
2014. október 08., 19:242014. október 08., 19:24
A kamara a helyi önkormányzat által szervezett Nagyváradi Ősz programsorozat alkalmával egy hétre bebútorozta az ingatlan kertjét, és ott különféle zenés, gasztronómiai programokkal fogadják a látogatókat.
„A cél, hogy ne csak egy szűk réteg számára, hanem a nagyközönségnek is érdekes módon hangsúlyozzuk ki a város műemlékeit és építészeti értékeit. Ez a műemlék pedig ideális helyszín erre, hiszen amellett, hogy igazán különleges az architektúrája, az önkormányzat kortörténeti múzeumot tervez ide” – magyarázta a Krónikának az ötletgazda, Adrian Hagiu építész.
Mint arról ugyanis már tavaly beszámoltunk, a városvezetés kulturális központtá változtatná ezt a Rimanóczy Kálmán (ma Iosif Vulcan) utcában, a megyeszékhely központjában lévő szecessziós épületet, amelyet még a Vágó fivérek, László és József közösen terveztek, munkájuk pedig jól tükrözi sajátos építészeti stílusukat, amely a bécsi szecesszió geometrikus vonulatából inspirálódott.
A háromszintes (alagsor, földszínt, emelet) villa megrendelői Darvas Imre helyi faipari nagyvállalkozó és felesége, Schutz Margit voltak, akik 1909. április 8-án kapták meg az építési engedélyt. Mai közismert nevét voltaképp a hátsó bejárat kapuja felett szereplő cégtábla adja, amelynek felirata alapján kiderül, hogy ez a letisztult homlokzatú, elegáns és korszerű ingatlan nemcsak magánházként szolgált, hanem a váradi vállalkozó és a svájci bankár társa, Alfred La Roche közös részvénytársaságának irodái is ott működtek.
Az épület kettős funkciója napjainkban is érvényes: a több lakásra osztott épület önkormányzati tulajdonban lévő felében 2001 óta a Nagyváradi Bihar FC labdarúgóklub székhelye működik, míg a ház többi részében civilek élnek.
Vétel helyett ingatlancsere?
Az elmúlt évtizedek során az épület állaga alaposan leromlott, felújítását viszont uniós támogatásból képzelték el. Ehhez az önkormányzatnak teljes jogú tulajdonossá kellene válnia, ám a lakástulajdonosokkal történő tárgyalások terén még mindig nem léptek előre, és időközben az építészkamara helyi kirendeltsége is székházául szemelte ki az ingatlant.
Hagiu ezzel kapcsolatban viszont még nem kívánt nyilatkozni, ugyanakkor nem is cáfolta, hogy a szakmai csoportosulás nem megvásárolni, hanem csupán használni szeretné az épületet. Emődi Tamás nagyváradi építész a sajtóból értesült az elképzelésről, és jó ötletnek tartaná, ha megvalósulna.
Az üggyel kapcsolatos fejleményekről tehát egyelőre még nincs hivatalos fejlemény, ugyanakkor a Krónika információja szerint a polgármesteri hivatal szeretné megúszni a kifizetést, és cserével akarná birtokba venni a hiányzó négyzetmétereket. Tudomásunk szerint épp most értékelik fel az érintett ingatlanokat, és jövő héten konkretizálódhat az ajánlat.
Kísérleti projekt a változásért
Amíg azonban a városvezetés nem lép az ügyben, az Urb_O csak vendégként használja a területet, hogy a múlt hétvégi programok után most hétvégén ismét megnyissa a kertet a közönség előtt. Ha az időjárás nem is kedvezett a szabadtéri programoknak, Hagiu megítélése alapján mégis kellemes hangulat övezte a kezdeményezést, amelyet egyben kiindulási pontnak is szánnak a jövőre nézve.
„Ez akár másokat is inspirálhat arra, hogy tegyenek valamit” – magyarázta. A napokban zajló kerékpáros körútjukkal is arra hívják fel a figyelmet, hogy Várad építészeti kincsei nincsenek kellőképp kiaknázva, kidomborítva, a kísérleti projekt pedig ötleteket adhat a változtatáshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!