A kommunista diktatúra áldozatainak emlékházát nyitották meg a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. A felújított Beör-palota alagsorában élethű cellát, szigorított cellát és vallatószobát rendeztek be, vasággyal, a jilavai börtönből kapott rabruhával igyekezték korhűvé tenni a helyiségeket.
2014. május 05., 13:182014. május 05., 13:18
Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovászna megyei szervezetének elnöke immár harmadik éve dolgozik az emlékházon, amit nem tudott beszerezni – ajtózárakat, bilincseket, ételbeadó kisablakot –, elkészíttette.
A volt titkosszolgálat levéltárát átvilágító országos bizottságtól kikért iratokat rendszerezték és kiállították, a besúgók jelentése, periratok és fényképek egészítik ki a tárlatot. Török József a megnyitón elmondta: azoknak akart emléket állítani, akiket a kommunista diktatúra idején a „törvény nevében” kisemmiztek, bebörtönöztek, munkatáborokba hurcoltak.
A múzeum ötletgazdája abban bízik, hogy sok rendhagyó történelemórát tartanak majd az emlékházban. Octav Bjoza, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének országos elnöke szerint ugyanis a fiataloknak nemcsak a tankönyvekből kell tanulniuk a történelmet, hanem a szemtanúk vallomásaiból is. Mint mondta, azoknak, akik a rácsok, szöges drótok mögött, pincében, élet és halál mezsgyéjén éltek, egyetlen nemzetiségük volt: az antikommunista harcosoké.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával létrehozott emlékház avatóján Antal Árpád polgármester rámutatott: hatvan év sem volt elég a hatalomnak ahhoz, hogy megértse: a székelyeket nem lehet megtörni. Hiába ítélte el a parlament a kommunizmust, ha utána nem születtek meg azok a jogszabályok, amelyek jóvátették volna mindazokat a bűnöket, melyeket a múlt rendszer az egész lakosság ellen elkövetett, mutatott rá az elöljáró.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja elmondta, hogy bár az emlékház látszólag a múltra emlékeztet, valójában a mindenkori terror valóságos mivoltára hívja fel a figyelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!