
A kommunista diktatúra áldozatainak emlékházát nyitották meg a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. A felújított Beör-palota alagsorában élethű cellát, szigorított cellát és vallatószobát rendeztek be, vasággyal, a jilavai börtönből kapott rabruhával igyekezték korhűvé tenni a helyiségeket.
2014. május 05., 13:182014. május 05., 13:18
Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovászna megyei szervezetének elnöke immár harmadik éve dolgozik az emlékházon, amit nem tudott beszerezni – ajtózárakat, bilincseket, ételbeadó kisablakot –, elkészíttette.
A volt titkosszolgálat levéltárát átvilágító országos bizottságtól kikért iratokat rendszerezték és kiállították, a besúgók jelentése, periratok és fényképek egészítik ki a tárlatot. Török József a megnyitón elmondta: azoknak akart emléket állítani, akiket a kommunista diktatúra idején a „törvény nevében” kisemmiztek, bebörtönöztek, munkatáborokba hurcoltak.
A múzeum ötletgazdája abban bízik, hogy sok rendhagyó történelemórát tartanak majd az emlékházban. Octav Bjoza, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének országos elnöke szerint ugyanis a fiataloknak nemcsak a tankönyvekből kell tanulniuk a történelmet, hanem a szemtanúk vallomásaiból is. Mint mondta, azoknak, akik a rácsok, szöges drótok mögött, pincében, élet és halál mezsgyéjén éltek, egyetlen nemzetiségük volt: az antikommunista harcosoké.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával létrehozott emlékház avatóján Antal Árpád polgármester rámutatott: hatvan év sem volt elég a hatalomnak ahhoz, hogy megértse: a székelyeket nem lehet megtörni. Hiába ítélte el a parlament a kommunizmust, ha utána nem születtek meg azok a jogszabályok, amelyek jóvátették volna mindazokat a bűnöket, melyeket a múlt rendszer az egész lakosság ellen elkövetett, mutatott rá az elöljáró.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja elmondta, hogy bár az emlékház látszólag a múltra emlékeztet, valójában a mindenkori terror valóságos mivoltára hívja fel a figyelmet.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!