Fotó: Erdélyi Ifjúsági Egyesület
Hiába a határok lezárása, a sok járványügyi megkötés: az Erdélyi Ifjúsági Egyesület nemzetközi önkéntesprogramját nem tette taccsra a koronavírus. Györgyi Réka koordinátor a Krónikának elmondta, különösen büszke a megnehezített körülmények között is külföldön önkéntesmunkát vállaló erdélyi, illetve a hozzánk idegen országból érkező fiatalokra, és várja az újabb jelentkezőket.
2021. január 26., 08:222021. január 26., 08:22
2021. január 26., 11:412021. január 26., 11:41
Új időszámítás vette kezdetét 2020-ban, a pandémia idején a határok lezárása, a különböző korlátozások bevezetése miatt. Emiatt azt gondolhatnánk, hogy tevékenysége beszüntetésére kényszerült egy olyan szervezet, amelynek egyik fő célja külföldi önkéntesek fogadása és erdélyi fiatalok más országba küldése.
Folyamatosan szerveznek programokat, sőt jelenleg is várják a 18 és 30 év közöttiek jelentkezését, akik kipróbálnák magukat Spanyolországban, Portugáliában vagy Magyarországon. Mindezekről, valamint az önkénteslét előnyeiről Györgyi Réka önkénteskoordinátorral beszélgettünk.
Az Erdélyi Ifjúsági Egyesület 2011-ben alakult azzal a fő céllal, hogy bemutassák Erdélyt Európának, illetve Európát Erdélynek. Azóta folyamatosan szerveznek rendezvényeket, többnyire az ifjúságnak, a szervezet székhelyén, a Hargita megyei Székelykeresztúron és környékén, illetve nemzetközi projektekben vesznek részt.
Ezek segítségével tudják lebonyolítani programjaikat helyi, illetve nemzetközi önkénteseikkel.
Fotó: Erdélyi Ifjúsági Egyesület
A 2020-as év nagyon jelentős fordulatot hozott az életükbe, főleg azért, mert – normális körülmények között – tevékenységeik nagy része nemzetközi szinten zajlik. Rengeteg utazást bonyolítanak le, sok-sok külföldről érkező embert fogadnak. A határok lezárása, illetve a folyamatos korlátozások jelentősen akadályozták az egyesület munkáját, de – mint mindenki – igyekeztek kihasználni az online tér lehetőségeit, és rengeteg dolgot próbáltak véghez vinni azokon a kommunikációs felületeken, amelyeket az emberek többsége nap mint nap használ.
– számolt be a Krónikának a nehézségekről és a leküzdésükre tett kísérletekről Györgyi Réka. Gyermekeknek, tinédzsereknek, felnőtteknek szóló felhívásokat tettek közzé, hogy ezáltal is „életben tartsák” egyesületüket.
Fotó: Erdélyi Ifjúsági Egyesület
A nyár folyamán már egy kicsit nyitottabbak voltak programjaik: tábort és családi napot is szerveztek, természetesen betartva a járványügyi szabályokat. Illetve, ami külön örömükre szolgált, hogy
„Írországból, Németországból, Angliából, illetve Litvániából és Szlovéniából érkeztek hozzánk fiatalok, hogy különböző projektjeik keretein belül dolgozhassanak. Sajnos ezek a projektek nagyon hamar korlátozva lettek. Az önkéntesek nem tudták végezni tevékenységeiket az eltervezett módon. Például azok, akiknek óvodában kellett volna segíteniük, gyakorlatilag októbertől már nem tudtak óvodába menni” – nyilatkozta a koordinátor. Hozzátette, a fiatalok a kedvezőtlen körülmények ellenére is nagyon kreatívak voltak, illetve a helyi közösség is igénybe vette segítségüket.
Fotó: Erdélyi Ifjúsági Egyesület
Az önkénteskoordinátor elmondása szerint a kitartás és a remény a kulcsa annak, hogy a megváltozott körülmények dacára is működni tudnak. „Meg a bizalom: igenis bízunk abban, hogy jobb lesz, és igenis belevághatunk projektekbe, mert célba érhetünk” – jelentette ki Györgyi Réka.
Ugyanakkor elismerte, hogy nagyon sok minden megváltozott. A korlátozások elsősorban a résztvevők létszámát érintették, hiszen bármilyen rendezvényt is szerveznek, nem lehetnek többen, mint ahány személyt az adott járványügyi előírások megszabnak. Ezt tetézi, hogy koronavírustesztek nélkül nemigen jöhetnek hozzájuk külföldről. Ennek ellenére reménykedve tekintenek a jövőbe,
A világjárvány azonban nem csupán hátrányokkal járt, pozitív hozadékai is voltak. „Rengeteg önkéntest küldtünk külföldre. Ami az eddigi években nehézséget okozott, az most nagyon simán ment. Például az eddigi években nagyon nehéz volt Magyarországra embereket találni, tavaly viszont 12 önkéntest küldtünk ki Magyarországra” – emelte ki a koordinátor. De volt olyan, aki éppen akkor ment Spanyolországba, amikor a vírushelyzet eszkalálódott – azóta is ott van és jól érzi magát.
Lehetőségeik is sokkal korlátozottabbak. Nem tudnak utazni, nincsenek képzések, ezért sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük” – hívta fel a figyelmet Réka.
Fotó: Erdélyi Ifjúsági Egyesület
Mindent összevetve sikeresnek ítéli az elmúlt évben megejtett önkéntesküldést, és természetesen abban reménykednek, hogy az idén sem lesz másképp. Mi sem jobb bizonyíték erre, mint hogy
Mindenkit arra bíztatnak, hogy ha kedvük van hozzá, vagy életük egy olyan szakaszában járnak, amikor még bizonytalanok abban, hová, tovább, vágjanak bele. „Pénzükbe nem kerül, hátrányuk nem származhat ebből. Az önkéntesség nemcsak arról szól, hogy másoknak segíteni, hanem rengeteg pozitív hozadékkal jár. Ilyen például az önfejlesztés, a tanulás, a kultúrákkal való ismerkedés” – emelte ki a koordinátor.
Az elmúlt év ismeretében Györgyi Réka különösen büszke a fiatalokra, akik elmennek, és azokra is, akik jönnek. Ugyanis napjainkban ez komoly teljesítmény, hiszen folyamatosan korlátokba ütközhetnek, vagy szinte bezárva kell élniük egy idegen városban, egy idegen országban. „Tényleg úgy gondolom, hogy ezek a fiatalok nagyon vagányok, bátrak és ügyesek. Tényleg hiszem, hogy valami nagyon jó vár rájuk, és hogy nagyon sok mindent tudnak tanulni ezekből a lehetőségekből” – fogalmazott az Erdélyi Ifjúsági Egyesület képviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!