Megmutatnák a megújuló kolozsvári Szent Mihály-templomot

Tavaszig elkészülnek a nyugati homlokzat kőrestaurálási munkálataival, így az elkövetkező időszakban tovább költöztethetik az állványokat. „A kőrestaurálás az előzetes becsléseket meghaladó munkálatokat igényelt, de reményeink szerint a következő fázisokban a kivitelezők is hatékonyabban tudnak majd dolgozni a nyugati homlokzat tapasztalatai alapján” – részletezte lapunknak a Regioconsult vezetője.

A nyilvánosságnak is megmutatnák

A belső munkálatokról megtudtuk: a belső tér kiürítése megtörtént, jelenleg a padok restaurálásának megfelelő módozatait és ütemezését tervezik a szakemberek. Ezzel párhuzamosan a belső restaurálási munkálatokkal is haladnak, de számításaik szerint a tavasz beálltával itt is gyorsabb munkatempóban dolgozhatnak. 

„A templom kőelemeinek felújítása a vártnál nehezebb feladatokat rótt a restaurátorokra, a vártnál rosszabb állapotban vannak bizonyos elemek, ezért számos sík kőfelület restaurálására is szükség van, de áthidalhatatlan problémákkal nem találkoztunk” – mondta Ilyés Szabolcs. Hozzátette, bár az utóbbi időben ismeretlen, műemlékvédelmi szempontból jelentős felfedezésekre nem volt példa, a szakma számára folyamatosan derül fény érdekességekre. Az év első felében a nyilvánosságnak is terveznek egy templombejárást, amikor részletesen bemutatnák a felújítási munkálatokat, az érdekesnek tűnő felfedezéseket.

„Csak ne adjuk fel! Ne mondjuk azt, hogy túl nagy falat!” – mondta arra utalva, hogy ekkora munkálatnál a hívek bizalomteljes hozzáállása is fontos. Hangsúlyozta, a restaurálás alatt igyekeznek a jelenlétre koncentrálni, és alázattal viszonyulni a szakemberek véleményéhez. „Nem akarunk túlzásokba esni, de azt sem szeretnénk, hogy két év múlva elkezdjen potyogni minden” – fogalmazott.

– fogalmazott a főesperes.

Noha az általános állagmegőrzési munkálatokra csak 50–60 évente kell sort keríteni, a plébános szerint fontos, hogy utána ne hagyják újabb 60 évig érintetlenül a templomot. „Mernünk kell életben tartani, ugyanakkor számolni azzal, hogy ez csak kő. Igaz, hogy imával teleitatott kő, de kő. El ne párologjon belőle, töltsük meg újra imával ezeket a köveket, és belül magunkat – utalt a restaurálási folyamat utáni időszakra a főesperes. – Meghívást kapunk arra, hogy megújult, élő, aktív emberként váljunk részeseivé ennek a templomnak, ennek a közösségnek, felekezetre való tekintet nélkül. Mert ez Erdély összmagyarságának központi helye a gyulafehérvári székesegyházzal, a brassói Fekete templommal, a Farkas utcai templommal, a csíksomlyói bazilikával együtt. Ezek a mi tereink, becsüljük meg őket” – fogalmazott Kémenes Lóránt Zoltán.