Megmérgezi az emberek lelkét félelemmel a járvány: erdélyi lelkészek a megváltozott gyülekezeti életről

A járványhelyzet közepette egyre erősödő aggodalom, félelem miatt pedig óriási feladat hárul a lelki vezetőkre: időigényes beszélgetés, hosszan tartó lelki gondozás által tud a lelkész segíteni az embereknek feldolgozni az új kihívásokkal járó lelki terheket.

Az egzisztenciális félelmek lelkiek is

A Kolozs megyei Szászfenesen szolgáló Szőcs Csaba plébános úgy látja, a járvány elsősorban nem lelki gondot okoz a közösségnek, hanem inkább egzisztenciális félelmeket vagy valós veszélyeket hoz közelebb: olyanokat, amelyek tulajdonképpen mindig is megvoltak, és fennállnak a továbbiakban is.

– fejtette ki a Krónikának a Mindenszentek római katolikus plébánia papja. Szerinte a média nyomása határozottan jelen van a mindennapokban, és a gyülekezet lelkiállapotára is ránehezedik.

„Ezt próbáltuk áthidalni Szászfenesen is a közösségi médián keresztül a templomi közvetítésekkel, hogy mentsük a menthetőt: a szépen alakuló közösség éljen meg ilyen módon is egyben tartó lelki impulzusokat, hogy közösségi imaalkalmaink ezekben az időkben se maradjanak el. Sokan »jöttek« így a templomunkba, sok helyről, határokon túlról is. Most már a templomba is visszamerészkedtünk az előírások megtartásával, de nem hagytuk abba a világhálón történő közvetítést” – ecsetelte Szőcs Csaba. Mint mondta, az okkal óvatos közösség fokozatosan tér vissza a templomba. „Bizonytalanság van most is, jönnek-mennek a hírek, a megbetegedések számai nem jól alakulnak, de a mi reményünk az, hogy számontart bennünket a Jóisten. Az egzisztenciális kérdéseinket végül is ő oldja meg, ezért most még inkább keressük a módot, hogy belé kapaszkodjunk” – fogalmazott a plébános.

A temetési szertartásokat is csak a szabályok betartásával végzik, ami nem éppen megfelelő a lelki terhek viselésében.

„Ilyen körülmények között rendíthetetlen hitre van szükségünk, hogy az együvé tartozás lelki erejét megtapasztalhassuk” – mondta a lelkész.

Terjednek az álhírek, előítéletek

Kérdésünkre, hogy milyen lelki gondjai vannak a közösségnek a járvány miatt, Székely Kinga Réka úgy válaszolt: a félelem nagy úr – és nem hiába központi gondolata a keresztény örömüzenetnek, hogy csak a teljes szeretet tudja kiűzni a félelmet.

– mutatott rá a lelkész. Kifejtette, tárgyilagos ismeret hiányában az emberek elhiszik az álhíreket, előítéleteket táplálnak, nő a bizonytalanság érzése, és ebből kifolyólag nő az ismeretlenek iránti gyanakvás és gyűlölet. „A járvány megmérgezi az emberek lelkét félelemmel, előítélettel, gyűlölettel. Csak a hit segít, mely bízik Isten gondviselésében és abban, hogy minden ember felelős a saját életéért és a vele együtt élők életéért. Erre a hitre alapozva tud erőre kapni az élet és a felebarát iránti szeretet” – fogalmazott az unitárius lelkész.

A járványhelyzet közepette erősödő aggodalom miatt óriási feladat hárul a lelki vezetőkre. Székely Kinga Réka úgy fogalmazott, amint nőnek a járvány terjedését mutató számok, úgy nő a félelem, a gyanakvás, az aggodalmaskodás, másfelől a vakmerőség és a közömbösség. Márpedig mindkettő rossz: a félelem bezártságot és szűklátókörűséget eredményez, a vakmerőség pedig veszélybe sodorja nemcsak a vakmerőt, hanem azokat is, akik vele együtt élnek.

– mutatott rá a lelkész. Azt is elmondta, sok nyugdíjastól hallani, hogy „őket meg akarják ölni”, azért akar megszabadulni tőlük a hatalom, mert nem akarják a nyugdíjat fizetni. „Időigényes beszélgetés, hosszan tartó lelki gondozás által tud a lelki vezető segíteni, mert nagy erőfeszítésbe kerül lebontani a hiábavalóság sorvasztó érzését az emberekben. Ebben az időszakban az embereknek nem a közösségi élményekre, a széles körű publikus rendezvényekre van szükségük, hanem arra, hogy egy lelki gondozó, lelkész megkeresse őket, leüljön melléjük, kérdezzen és meghallgasson, és velük együtt, esetenként értük imádkozzon” – mutatott rá Székely Kinga Réka.

„Isten kezében vagyunk továbbra is”

A közösségben tapasztalható aggodalom növekedéséről, a járványhoz való viszonyulás változékonyságáról beszélt Szöllősy János, a kolozsvár-hídelvei református egyházközség lelkésze is. Megkeresésünkre elmondta, jelenleg az istentiszteleteket belső térben tartják úgy, hogy négy négyzetméternyi terület jusson egy személyre, kivéve, ha az illető a családtagjával érkezik, akivel egy fedél alatt él.

„Elmondható, hogy pont annyian vagyunk, amennyien el is férünk a hídelvei, vagyis Horea úti templomban, amit Milleneumi templomnak is nevezünk. A gyülekezetnek egyébként, amely fogyóban van, körülbelül 950 tagja van. Temetésből egyre több van, keresztelés pedig nagyon kevés” – fejtette ki a Krónikának Szőllősy János.

Mivel a napi esetszámok növekednek, a gyülekezetek lelki életében természetes módon jelen van az aggodalom.

A református lelkész kifejtette, gyülekezetében akad, aki nagyon megijedt, és olyan is, aki hetykén veszi a járványt.

– mondta a református lelkész. Mint fogalmazott, azt próbálja a gyülekezet tagjaiban tudatosítani, hogy minden évszázadban van egy nagy járvány, ez pedig velünk most történik, ezzel kell szembesülnünk, tudomásul kell vennünk. „Ugyanakkor ez próbatétel is, kérjük Isten segítségét, hogy lelkierővel és lelki állhatatossággal tudjuk teljesíteni feladatainkat” – fogalmazott Szöllősy János.