
A barokk kúriában 2010-ig a falu iskolája működött
Fotó: Transylvania Trust
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt. A jelenleg romos állapotban lévő, 18. századi barokk épületet teljes körűen helyreállítanák, és a tervek szerint a térség turisztikai kínálatába is bekapcsolnák.
2026. április 30., 14:322026. április 30., 14:32
Megkezdődhet a Bonchidához tartozó Gyulatelkén (Coasta) álló Dujardin-kúria felújítása, miután a Kolozs Megyei Tanács zöld jelzést adott a beruházásnak.
A 2021-es népszámlálás adatai szerint mindössze 161 lakosú településen álló, 18–19. században épült kúria állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott:
A beruházást a bonchidai önkormányzat valósítaná meg, több mint 10,6 millió lejes uniós támogatással. A tervek a kúria teljes körű restaurálását irányozzák elő:
Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke korábban úgy fogalmazott: a kúria felújítása nem csupán építészeti beavatkozás, hanem „a helyi közösség identitásába és emlékezetébe történő befektetés”, amely hozzájárulhat a térség turisztikai vonzerejének növeléséhez.
A 18–19. században épült kúria állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott
Fotó: Transylvania Trust
A gyulateleki kúria története szorosan összefonódik az erdélyi nemesség múltjával. A birtok a 17. században még a Bethlen családhoz tartozott, majd házasságok révén került a francia eredetű Dujardin családhoz. A ma is álló épület feltehetően a 18. század elején épült, amit Bethlen Ilona 1748-as végrendelete is alátámaszt: ebben a „régi kúriát” fiára, Dujardin József báróra hagyta.
A család legismertebb – és egyben legellentmondásosabb – alakja Dujardin József volt, akinek neve kegyetlensége miatt maradt fenn. A korabeli források szerint felesége 1765-ben panaszt tett ellene erőszakos viselkedése miatt, és jobbágyaival szemben is brutálisan lépett fel. Letartóztatását követően a vizsgálat során további súlyos vádak – köztük kínzás és erőszak – merültek fel. Végül 1771-ben fogságban vetett véget életének.
A kúria később a Mikes család tulajdonába került: Dujardin József fia, István örökölte a birtokot, aki nem nősült meg, így 1782-ben bekövetkezett halála után az örökség húgára, Dujardin Borbálára szállt, aki Mikes István gróf felesége volt, és 1811-ben hunyt el.
A 20. században az épület sorsa újabb fordulatot vett: a kommunista államosítást követően iskolaként működött 2010-ig, ezt követően azonban használaton kívül maradt, és állapota gyors romlásnak indult.
A bonchidai Bánffy-kastély mellett turisztikai látványosságként lenne látogatható a gyulatelki kúria is
Fotó: Wikipédia
A Transylvania Trust műemlékvédelmi egyesület ismertetője szerint a téglalap alaprajzú kúria építészeti jegyei alapján jelentős örökségi értéket képvisel. Főhomlokzatát a középtengelyben elhelyezett portikusz emeli ki, amely kőlépcsőkön közelíthető meg, és amelyet eredetileg ión oszlopok tartottak.
Az idők során az épület több átalakításon esett át: a portikuszt részben beépítették, az oldalsó homlokzatokon egyes ablaknyílásokat ajtókká alakítottak, a hátsó részen pedig egy későbbi toldalék módosította az eredeti formát. Mint az ismertetőből kiderül, a belső terek díszítése mára már eltűnt, a nyílászárók többsége megrongálódott, de a szerkezet még menthető állapotban van.

Hosszú éveken keresztül kastélyrom előtt haladtak el a Héderfáján átutazók, sokan nem is gondolták, hogy egyszer még eredeti pompájában tündökölhet a Barabássy-kúria. Az udvarházat 2008-ban kezdte felújítani a család, most pedig bárki megcsodálhatja.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
szóljon hozzá!