Barabássy-kúria: romjaiból újult meg, továbbra is őrzi Héderfája legtekintélyesebb lakójának örökségét

Mátyás király udvarában nevelkedett, igazi művelt, tudatos reneszánsz főúr volt. Halála után a héderfájai udvarházat és az uradalmat dédunokája, Barlabássy Kata kapta hozományként, majd az ő egyetlen fiúgyermekük, Daczó János, a későbbi csíki főkapitány örökölte Héderfáját. Ő pedig, vér szerinti gyermeke nem lévén, mostohalányának, Macskási Juditnak adta 1686-ban hozományba gróf iktári Bethlen Istvánnal kötött házasságába.

A Kastély Erdélyben leírása alapján így került Barlabássy Lénárd udvarháza az iktári Bethlenek tulajdonába, akik 1745-ben barokk stílusban kibővítették és felújították, majd 1803-ban korszerűsítették a kastélyt, mázas cserépkályhákkal látták el, a kertben faragott szökőkutat emeltek, melynek két halastó biztosította vízellátását.

1945 után állami gazdaság működött a birtokon. Az udvarház körüli gondozott parkot, kertet megszüntették, az épület lassan elindult a lepusztulás útján. Mégis, amíg az állami gazdaság használta az udvarházat, kapott valamilyen hasznos funkciót, ami a fennmaradását, továbbélését valamelyest biztosította. Az épület soha nem került a román műemlékvédelem látókörébe, listájára. Az 1990-es fordulat a politikai rendszerben megpecsételte a romladozó udvarház sorsát. Hosszú bürokratikus huzavona után a kastélyrom és a hozzátartozó kertből, parkból megmaradt szűk egy hektárnyi terület visszakerült Barlabássy Lénárd késői leszármazottai, a Barabássyak tulajdonába,

Emlékeztetett az épület egykori lepusztult állapotára, amelyet az első alkalommal Héderfáján járók is szemügyre vehetnek a falra felfüggesztett képeken. Mint kifejtette, a felújítást többnyire önerőből valósította meg a család, a legfontosabb a barokk tető rendbetétele volt, hogy ne romoljon tovább az épület állaga. A munkálatok során sikerült megőrizni a boltíves mennyezetet és az emlékablak-szemöldökkövet is, amely jelenleg a reneszánsz terembe, a bejárattal szembeni ajtónyílás fölé került. Latin feliratát a művészettörténészek pontosan idézték. Magyar fordítása:

A szemöldökkő közepén, ahogy a reneszánsz kályha csempéin is, Lénárd címere látható, reneszánsz lófejpajzsban bölényfejjel, a holddal és a nappal, a székelység jelképeivel, valamint a farkába harapó sárkánnyal. A konyhába nyíló ajtó keretének egyik fele szintén eredeti reneszánsz oszlopos ajtókeret, szemöldökkövén reneszánsz címerpajzzsal. A bútorok nem eredetiek, viszont hűen tükrözik a korra jellemző, udvarházi berendezést. Némelyik családi darab, más ajándék, ugyanakkor a vadásztermet is értékes trófeák díszítik.

Vendéglátónk elmondása szerint főként tavasztól őszig érkeznek egyéni látogatók, vagy nagyobb csoportok a kúriához. Ekkor gyakrabban kerül sor kulturális eseményekre, ugyanakkor az udvarház alatt felújított borpince 45-50 fő fogadására, bor és pálinka kóstolására is alkalmas. Utóbbi előzetes egyeztetés alapján igényelhető, a látogatást tervezők pedig szintén a +40/748/584–955-ös telefonszámon érik el Simon Kálmánt. A Barabássy-kúria díjmentesen megtekinthető, azonban a bejáratnál lehetőség szerinti adománnyal lehet támogatni a további felújítást. Ugyanis a család célkitűzése, hogy a jövőben is folytassa az elődök által létrehozott értékek megőrzését.