Küsmődi Attila szamosújvári plébános, Kovács J. István búzai református lelkész és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkipásztor a Kolozs megyei település határában tartott búzaszentelési ünnepségen
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Kolozs megyei Búza községben a Pro Agricultura Egyesület, mely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.
2024. április 27., 15:552024. április 27., 15:55
2024. április 28., 14:302024. április 28., 14:30
Az egyik helyi gazda búzatáblájánál tartott szombati ünnepségen Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként is örömének adott hangot, hogy együtt ünnepelhet a mezőségi magyarokkal, gazdákkal, és együtt tesznek kísérletet arra, hogy a következő időszakban milyen stratégia mentén tudnak építkezni. „A június 9-i európai parlamenti választásokon eldől Európa sorsa, és benne a magyarság sorsa is” – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke a Szamosújvártól 33 kilométerre fekvő mezőségi településen.
„Azért, mert azóta Magyarország világosan kinyilvánította, hogy nemcsak lélekben kíván felelősséget vállalni a határon túli magyarságért, hanem tettekben is felelősséget vállal” – idézte az MTI Jakab Istvánt. Beszédében kifejtette: világosan látszik, hogy Brüsszelnek a vidékpolitikája, az agrárpolitikája, a kereskedelempolitikája megbukott. „Új helyzet van, új stratégia kell, és olyan politikusok, akik a nemzet érdekében képesek kiállni, és képesek a nemzetek érdekében összefogni” – mondta.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Reményét fejezte ki, hogy a magyaroknak megadatik ez az összefogás, és az erdélyi magyarságnak is lesz képviselője Brüsszelben, akivel az anyaországi politikusok együtt tudnak dolgozni. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok képviseletét csakis erdélyi magyar emberek tudják ellátni Brüsszelben, Bukarestben és Kolozsváron is. Felidézte a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program kezdeteit, és ahogy egyre inkább kezdett kiteljesedni, mivel „a magyar emberek lelkéből fakad”.
„Ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben ölt testet, ugyanúgy – éljenek bárhol – egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. Mert egy nemzetként, egy aggyal gondolkodunk, egy szívvel érzünk, és az az összetartozás, ami bennünk van, egy életre elkísér bennünket, és a tettekben is megnyilvánul” – fogalmazott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte: az erdélyi magyarokat csak erdélyi magyarok tudják képviselni Brüsszelben, Strasbourgban, Kolozsváron és Bukarestben is. „Mi, erdélyi magyarok egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely odafigyel a kelet-európai gazdákra is, és nem csak arra, hogy az ukrán gabona hogyan tudjon bejutni az Európai Unióba” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Aláhúzta: olyan unióra van szükség, mely a zöld átállás költségeit nem a gazdákkal akarja megfizettetni, hanem külön alapot hoz létre a környezetvédelmi célok finanszírozására, a mezőgazdasági programokon keresztül pedig a kelet-európai tagországok felzárkóztatására törekszik.
Az RMDSZ megyei önkormányzati képviselője kitért a gazdák gondjaira, és arra, hogy nekik is lehetőségük van beleszólni a döntésekbe, akár helyi, akár az unió szintjén. Emlékeztetett: a belső-erdélyi régió mindig a mezőgazdaságból élt – mint azt a településnevek is mutatják –, és meggyőződésének adott hangot, hogy jövője is lesz a térségnek.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A búzaszentelés hagyományát Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész elevenítette fel, majd Czéghér István búzai polgármester köszöntette a jelenlévőket. A búzatáblákra a magyar történelmi egyházak képviselői – Kovács J. István búzai református lelkész, Küsmődi Attila szamosújvári plébános és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkész – kértek áldást. Az ünneplést a művelődési házban vajdakamarási és magyarszováti hagyományőrzők és az Árvalányhaj Néptánccsoport fellépése egészítette ki.
A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett idős helyi asszonyok tanítják „vissza” a gyerekeknek a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búzában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!