Küsmődi Attila szamosújvári plébános, Kovács J. István búzai református lelkész és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkipásztor a Kolozs megyei település határában tartott búzaszentelési ünnepségen
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Kolozs megyei Búza községben a Pro Agricultura Egyesület, mely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.
2024. április 27., 15:552024. április 27., 15:55
2024. április 28., 14:302024. április 28., 14:30
Az egyik helyi gazda búzatáblájánál tartott szombati ünnepségen Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként is örömének adott hangot, hogy együtt ünnepelhet a mezőségi magyarokkal, gazdákkal, és együtt tesznek kísérletet arra, hogy a következő időszakban milyen stratégia mentén tudnak építkezni. „A június 9-i európai parlamenti választásokon eldől Európa sorsa, és benne a magyarság sorsa is” – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke a Szamosújvártól 33 kilométerre fekvő mezőségi településen.
„Azért, mert azóta Magyarország világosan kinyilvánította, hogy nemcsak lélekben kíván felelősséget vállalni a határon túli magyarságért, hanem tettekben is felelősséget vállal” – idézte az MTI Jakab Istvánt. Beszédében kifejtette: világosan látszik, hogy Brüsszelnek a vidékpolitikája, az agrárpolitikája, a kereskedelempolitikája megbukott. „Új helyzet van, új stratégia kell, és olyan politikusok, akik a nemzet érdekében képesek kiállni, és képesek a nemzetek érdekében összefogni” – mondta.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Reményét fejezte ki, hogy a magyaroknak megadatik ez az összefogás, és az erdélyi magyarságnak is lesz képviselője Brüsszelben, akivel az anyaországi politikusok együtt tudnak dolgozni. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarok képviseletét csakis erdélyi magyar emberek tudják ellátni Brüsszelben, Bukarestben és Kolozsváron is. Felidézte a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program kezdeteit, és ahogy egyre inkább kezdett kiteljesedni, mivel „a magyar emberek lelkéből fakad”.
„Ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben ölt testet, ugyanúgy – éljenek bárhol – egyesülnek a magyar emberek a nemzetben. Mert egy nemzetként, egy aggyal gondolkodunk, egy szívvel érzünk, és az az összetartozás, ami bennünk van, egy életre elkísér bennünket, és a tettekben is megnyilvánul” – fogalmazott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte: az erdélyi magyarokat csak erdélyi magyarok tudják képviselni Brüsszelben, Strasbourgban, Kolozsváron és Bukarestben is. „Mi, erdélyi magyarok egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely odafigyel a kelet-európai gazdákra is, és nem csak arra, hogy az ukrán gabona hogyan tudjon bejutni az Európai Unióba” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Aláhúzta: olyan unióra van szükség, mely a zöld átállás költségeit nem a gazdákkal akarja megfizettetni, hanem külön alapot hoz létre a környezetvédelmi célok finanszírozására, a mezőgazdasági programokon keresztül pedig a kelet-európai tagországok felzárkóztatására törekszik.
Az RMDSZ megyei önkormányzati képviselője kitért a gazdák gondjaira, és arra, hogy nekik is lehetőségük van beleszólni a döntésekbe, akár helyi, akár az unió szintjén. Emlékeztetett: a belső-erdélyi régió mindig a mezőgazdaságból élt – mint azt a településnevek is mutatják –, és meggyőződésének adott hangot, hogy jövője is lesz a térségnek.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A búzaszentelés hagyományát Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész elevenítette fel, majd Czéghér István búzai polgármester köszöntette a jelenlévőket. A búzatáblákra a magyar történelmi egyházak képviselői – Kovács J. István búzai református lelkész, Küsmődi Attila szamosújvári plébános és Szőcs Előd magyarszováti unitárius lelkész – kértek áldást. Az ünneplést a művelődési házban vajdakamarási és magyarszováti hagyományőrzők és az Árvalányhaj Néptánccsoport fellépése egészítette ki.
A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett idős helyi asszonyok tanítják „vissza” a gyerekeknek a mezőségi népdalkincset a Kolozs megyei Búzában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!