Fotó: Ilusztráció
Amint arról korábban beszámoltunk, néhány napja a szaktárca felfüggesztette az újszülötteknek beadandó vakcina alkalmazását, mivel a mellékhatások miatt többtucatnyi csecsemőt szállítottak kórházba. Múlt héten 10, két és négy hónap közötti, korábban BCG-oltásban részesült csecsemőt kezeltek tuberkulózissal a bukaresti Marius Nasta-intézetben, március óta azonban ezenkívül 50 kisbaba került kórházba, országos szinten pedig, a dániai készítmény forgalomba kerülése óta összesen 115 esetet jegyeztek.
Arafat rámutatott, a készítményt vizsgáló szakemberek megállapították, hogy a hatóságok által jelzett kérdéses esetek a megengedett hibahatáron belül vannak. Az előírások szerint normális, ha ezer beoltott kisbaba közül egy esetében jelentkeznek a mellékhatások, országszerte pedig a vakcina beadása miatt ezer újszülöttre 0,6 kérdéses eset jutott. Országszerte egyébként eddig közel 200 ezer újszülött kapta meg a BCG-vakcinát. „A tbc elleni készítményt 1934 óta használják jelenleg 46 államban, az oltóanyag beadását pedig eddig egyetlen országban sem állították le, illetve nem változtattak az összetételen” – magyarázta a miniszter.
Hasonlóan vélekedett Nagy-Rozsnyai Annamária kézdivásárhelyi gyermekgyógyász szakorvos is, aki lapunk megkeresésére elmondta, túlzás, hogy ekkora botrányt kavart a dániai BCG-oltások ügye. A szakember szerint ugyanis ennek a készítménynek nem voltak súlyosabb mellékhatásai, mint a pár évvel ezelőtt visszavont tbc elleni Romániában készített oltásnak vagy a később alkalmazott bolgár vakcinának.
Hangsúlyozta, jóval súlyosabb következményekkel járhat, ha a csecsemő nem kapja meg a védőoltást, például elkaphatja a tbc-bacilus okozta agyhártyagyulladást. „Statisztikailag elenyésző mennyiségűnek tekinthető az a negatív mellékhatás, amit a dániai vakcinák esetében emlegetnek, főként azért, mert sokkal veszélyesebb lenne, ha a gyerekek nem kapnák meg. A tbc-oltás egyébként elsősorban Közép-Kelet-Európában használatos, nyugatabbra gyakorlatilag nem fordul elő a tuberkulózis. Romániában azonban továbbra is sok a fertőzött” – mutatott rá Nagy-Rozsnyai Annamária. A gyermekorvos egyébként azt is elmondta, hogy a tbc megelőzését célzó oltóanyagot újszülöttkorban egyszer kapják meg a gyerekek, még mielőtt elhagyják a kórházat.
Előfordulhat, hogy az adott intézmény nem rendelkezik a készítménnyel, ebben az esetben az oltás beadása késik, ezt azonban minél előbb pótolni kell. „A háziorvos felelőssége, hogy ellenőrizze az oltás hatékonyságát, majd – ha szükséges – az újraoltást elvégezze. A többi védőoltás és a tbc elleni vakcina között egyébként az a különbség, hogy ez utóbbi legyengített élő bacilusokat tartalmaz, míg más készítmények hatóanyagát genetikai módszerrel állítják elő. Emiatt a BCG-oltásra érzékenyebbek lehetnek az újszülöttek – például a koraszülöttek, AIDS-es anyák gyerekei, vagy immunrendszeri hiányosságokkal küzdők. Ez a legyengített élő bacilus egészséges szervezetben általában nem okoz gondot, egyes kisbabák szervezete azonban reagálhat rá, náluk alakult ki mellékhatás” – magyarázta a szakorvos.
A nyugat-európai országokban egyébként a szülők szintén viszszautasíthatják a vakcina beadását kisbabájuknak, a nem immunizált csecsemők azonban később nem járhatnak gyerekközösségbe – bölcsődébe vagy óvodába.
Raed Arafat szombaton szintén felhívta a szülők figyelmét, hogy kisbabájuk életét veszélyeztetik, ha nem adatják be a tuberkulózis elleni készítményt, ugyanis – különösen a gyermek első öt éve alatt – nagy esély van a súlyos megbetegedésekre. A tárcavezető hozzátette, az egészségügyi minisztérium a közeljövőben útmutatót ad ki a vakcina beadásáról, hatásáról, illetve az esetleges negatív mellékhatások kezeléséről, hogy a szülők felkészülhessenek az eljárásra.
Arafat azt is elmondta, az elmúlt évtizedben a tuberkulózis megelőzésére szánt oltóanyag használata felére csökkentette a megbetegedések számát a 14 év alatti korosztály esetében, 2011-ben pedig, a hat hónapos időszak alatt, amikor nem használtak semmilyen készítményt, bizonyítottan megnőtt a tbc-esetek száma a gyermekeknél. „Egyértelmű tehát, hogy a vakcina használata – különösen Romániában, ahol a betegség továbbra is problémát okoz – elengedhetetlenül szükséges a megelőzésre” – hangsúlyozta Arafat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok