A garázdálkodást Bartha József holtmarosi református lelkipásztor jelentette be a hét végén a helyi rendőrőrsön. Az esetre szombaton délután derült fényt, amikor a Wass-hagyatékot- és sír ápolását vállaló lelkész fia, magyarországi vendégek társaságában a vécsi Kemény-várkastélyba és a szomszédságában lévő kegyhelyhez látogatott.
A helyszínre kiszálló rendőrök a környéken és az erdő szélén próbáltak rátalálni a plakettre illetve az ahhoz vezető nyomokra, azonban sikertelenül.
Bartha József szerint rendkívül felháborító és szomorú, hogy két év leforgása alatt másodjára gyalázzák meg a román hatóságok által háborús bűnösnek kikiáltott író és költő sírját. Először 2011 elején lopták el a bronzplakettet, amit egy adománygyűjtési akció nyomán még abban az évben sikerült pótolni. „Ezúttal már nem is tettem írásbeli panaszt a rendőrségen, hiszen látom, hogy a román hatóságokat nem érdekli, mi történik Wass Albert sírjával. Ráadásul a két évvel ezelőtti bejelentésem nyomán engem ráncigáltak több ízben is a rendőrségre meg az ügyészségre ilyen-olyan nyilatkozatokat írni” – nyilatkozta a Krónikának Bartha József.
A holmarosi lelkészt, aki az elmúlt évtizedben egy Wass-szobor állítással, majd a Szalárd-völgyén a Wass-forrás megjelölésével próbálkozott, több alkalommal is vizsgálták a hatóságok. Előbb a mellszobor eltávolítására kényszerítették, a rendbetett erdei forrást pedig több ízben is tönkretették.
„Belefáradtam ebbe a herce-hurcába, és úgy döntöttem, hogy többé nem helyezem vissza a bronzplakettet. Helyette fekete márványt illesztünk a sziklakőre, és akkor majd kiderül, hogy színesfém-tolvajok, ahogy a rendőrök állítják, vagy közönséges gaztevők garázdálkodtak a sírnál” – fejtette ki Bartha. Bár nem zárja ki a rendőrség feltételezéseit, a református lelkipásztor sokkal inkább az utóbbi hetek felforrósodott magyarellenes hangulatában „munkálkodókra” gyanakszik.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.