
Fotó: A szerző felvétele
A 2006-ban elkezdett munkálatokat 2008. január elsejére be kellett volna fejeznie a magyarországi társaságnak, a négycsillagosnak szánt gyógyüdülõ építõtelepe azonban úgy fest, mintha el sem kezdték volna a munkálatokat. Csak egy jókora, üresen tátongó gödör, imitt-amott egy-egy ágaskodó betonvasdarab jelzi, hogy ott valamikor építkezésbe fogtak. György László, a Muntero Invest romániai megbízottja az építkezés hat hónappal ezelõtti leállása, illetve a stagnálás legfõbb okaként a befektetõváltást nevezte meg. „A január 23-i tárgyaláson már a magyarországi beruházó jogi képviselõje is jelen lesz\" – jelezte bizakodva. A régen vendégszeretõnek ismert Hargita megyei üdülõváros ma leginkább kísértetvároshoz hasonlít, egykori patináját romos állapotban is szép villái õrzik, de utcán sétáló vendéget alig látni. Legfennebb egy-egy közeli településrõl érkezõ idegen áll meg autójával valamelyik borszéki ásványvízkút mellett, és miután teletölti palackjait, sietõsen továbbmegy. A nemrég épült új villák még a szilveszteri mulatságok nyomait õrzik, de vendéget igazából csak a nyári idényre várnak. Az esetleges nyári vendégek sem idõznek azonban hosszasan, hiszen a gyógyturizmus csõdbe ment, az utolsó balneológusorvost nyugdíjazták, és rég elköltözött a városból. Az egykori gyógykezelõ központ „gyógyíthatatlanul\" meggombásodott, vakon tátongó ablakait himbálja a szél. A járóbeteg-kezelõ emeletes épülete is hasonlóképpen fest, az eltérés talán csak annyi, hogy a kõbõl készült épületet nem veszélyezteti a gomba – annál inkább a gazdátlanság. A borszékiek tehetetlenül szemlélik az enyészet munkálkodását, 2000 óta gyakorlatilag semmi érdemi elõrelépés nem történt az ügyben. Megtört reménysugár A remény elsõ sugara akkor csillant fel, amikor magyarországi befektetõ érkezett a településre azzal az elképzeléssel, hogy zöldmezõs beruházással új szállás- és kezelõkapacitást hoz létre, megteremtve ezzel a város rehabilitációjához szükséges alapokat. Az elsõsorban üdülési részvények értékesítésében érdekelt Muntero Invest Kft. nagyszabású terveket vázolt fel. A négylépcsõs fejlesztési projekt elsõ lépése a 86 szobás, 172 férõhelyes gyógyüdülõ felépítésére irányult, a tervek évi 8600 vendéggel számoltak. Az elképzelések között szerepelt a régi kezelõközpont helyreállítása is, a gyógyítókapacitás növelése, az omladozó villák rehabilitálása, újabb szálláshelyek létesítése. Az elsõ szakasz a gyógyüdülõ felépítését célozta, amelybe résztulajdonosként az önkormányzat is betársult a Nagymezõ nevû dûlõben lévõ terület felajánlásával. Azon a helyen tátong ma a jelenleg korcsolyapályaként funkcionáló gödör. Véges a türelem Farkas Aladár tanár, helyi tanácsos szerint a magyarországi vállalkozónak nem jöttek be a számításai az üdülési csekkek értékesítésével kapcsolatban, pénz hiányában pedig kénytelen volt abbahagyni a munkálatokat. „Tudomásom szerint ötezer üdülési csekket bocsátottak ki egy még nem létezõ létesítményre, amibõl mindössze százat tudtak értékesíteni\" – mondta Farkas. György László, a Muntero Invest romániai megbízottja cáfolta üdülési csekkekrõl szóló értesüléseinket. Szerinte az építkezés a cég magánügye, és mivel folyamatban van a hosszú távú bérleti szerzõdés megkötése, érdemben csak a dokumentum aláírása után nyilatkozhat az építkezés jövõjérõl. Farkas viszont lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a terület 45 évre szóló bérbeadásáról korábban már önkormányzati testületi döntés született, ám a Muntero Invest jogásza formai okokra hivatkozva elutasította a szerzõdéstervezetet. „A hosszú távú bérleti szerzõdést szerdán kötjük meg, az építkezés pedig pénzhiány miatt nem haladt a megfelelõ ütemben. Arról nincs tudomásom, hogy a tervezetet visszautasítottuk volna\" – reagált erre György. Az önkormányzat mindenesetre az építkezési engedély visszavonását és a munkálatok újrapályáztatását tervezi. „A befektetõ képviselõjével gyakran találkozunk, ami biztató, de az építkezéssel semmi sem történik. Természetesen állunk elébe még egy tárgyalásnak, de ha nem kapunk biztosítékokat, kénytelenek leszünk új befektetõ után nézni\" – foglalta össze álláspontját a Krónikának Valentin Vaida, Borszék polgármestere. „Borszéknek életbevágó szüksége van egy gyógyüdülõre, mert az üdülõváros fénykorában sem szórakozni jöttek ide az emberek, hanem elsõsorban gyógyulni\" – erõsítette meg Farkas Aladár is.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.