Nem felelnek meg a valóságnak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által készített felmérés adatai, mely szerint az erdélyi magyar egyetemisták kétharmada külföldön képzeli el a jövőjét – jelentette ki a Krónikának Kiss Tamás szociológus.
2014. április 24., 18:092014. április 24., 18:09
2014. április 24., 18:152014. április 24., 18:15
Elhagyják a magyar fiatalok Erdélyt, eltűnőben a kolozsvári magyar értelmiség – ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelent meg több magyarországi portálon a hír, melyben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által készített felmérésre hivatkozva azt állítják, hogy az erdélyi egyetemisták kétharmada külföldön képzeli el jövőjét.
Kiss Tamás kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa és Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese a Krónikának egybehangzóan úgy nyilatkozott: a hivatkozott kutatás eredményei nem felelnek meg a valóságnak.
Az eredetileg az Eco.hu portálon megjelent felmérés adatait a Mandiner.hu és a Magyar Nemzet online változata is átvette. A budapesti szakkollégium által végzett friss kutatás többek között az állítja, hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemisták mindössze 8 százaléka tervezi a jövőjét a kincses városban, 39 százalékuk Magyarországot, 28 százalékuk pedig a nyugat-európai országokat választaná új otthonként. Ezzel szemben az egyetemisták alig 22 százaléka boldogulna a Székelyföldön, 3 százalékuk pedig Bukarestben vállalna munkát.
„A fele sem igaz”
„Megalapozatlanok ezek az adatok. A kolozsvári egyetemisták esetében 50 fő kevés reprezentatív mintának, legalább 500–600 diákot meg kellett volna kérdezni, jóindulattal egy 300 fős minta esetén is el lehetne fogadni az eredményeiket. Az persze elképzelhető, hogy a megkérdezett ötven fiatal valóban így válaszolt nekik, azonban ebből nem lehet általános érvényű következtetést levonni” – nyilatkozta a Krónikának Kiss Tamás.
Hozzáfűzte, bár konkrétan a kolozsvári diákság preferenciáiról nincsenek adatok, azonban az országos ifjúsági kutatások azt mutatják, lényegesen kisebb a migrációs hajlandóság az erdélyi fiatalok körében, mint a budapesti szakkollégium által mért.
A szociológus szerint túlzás, hogy a fiatalok kétharmada emigrálna, és szerinte az sem stimmel, hogy a külföldön érvényesülni próbáló erdélyi magyar fiatalok ilyen nagy arányban választanák Magyarországot. „Ebben a tekintetben koránt sincs ekkora súlya Magyarországnak” – szögezte le lapunknak Kiss Tamás.
Soós Anna elmondta: a jelenlegi diákok szándékairól nem készült belső kutatás, azonban rendelkezésükre állnak a korábban végzett évfolyamok adatai. „Azt látjuk, hogy a kilencvenes évekhez képest a végzős diákok jóval többen maradnak itthon, nagyon sokan a szakmájukban helyezkednek el. Ezek az adatok egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak.”
Mint mondta: a BBTE-nek egyébként van kapcsolata a szakkollégiummal, és ennek képviselői valóban találkoztak a közgazdasági karon tanuló diákokkal.
Kolozsváron indított képzést az MCC
Tombor András, az MCC alapítója az Eco.hu portálnak egyébként arról értekezett, hogy „a Kolozsváron tanuló magyar fiatalok elenyésző számban tervezik, hogy helyben maradnak az egyetem elvégzése után, miközben fontos cél volna, hogy a magyar ajkú elit – a románnal együtt – bekapcsolódjon a helyi gazdaság és közszféra vérkeringésébe”.
A szakkollégium alapítója megoldást is kínál az „elvándorlás egyre súlyosabbá váló problémájára”. Kifejtette: olyan képzésekre van szükség, amelyek azon túl, hogy megfelelnek a munkaerőpiac kihívásainak, kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a globális gondolkodásnak a helyi akadályok leküzdésében.
Amint a cikkből kiderült: a szakkollégium vezetőképző programot indított Kolozsváron. „A képzésben magyar és román diákok egyaránt részt vesznek, akik angol nyelvű kurzusokon ismerkedhetnek meg a vezetés elméletével, szakmai technikáival, illetve az Egyesült Államok, a kontinentális Európa, szûkebben pedig a közép- és kelet-európai régió üzletembereinek, gazdasági és közigazgatási vezetõinek gondolkodásmódjával” – írja az Eco.hu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!