Még tart a szabadságharc

Rámutatott: az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják.

„Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól\" – sorolta Kelemen Hunor.

Hozzátette: ezért kell folytatnia az erdélyi magyarságnak a 21. században is a szabadságharcot. Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér a tiszteletért cserébe, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia ezt teszi lehetővé, tette hozzá. Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.

A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik, kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére. Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa, tette hozzá.

Felidézte: 167 éve vált általánossá a piros-fehér-zöld lobogó. Ez a jelkép – mint mondta – ma is erőt ad a magyarság megmaradásához. Soltész Miklós köszönetet mondott a székelységnek, amiért a lobogó által jelképezett bátorságot, hűséget és reményt tovább éltetik a Kárpát-medence ezen térségében.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért. Felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.

Kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák, és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.

A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen Székelykeve – a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi településének – küldöttsége is részt vett.

Ponta: együtt erősebbek vagyunk románok és magyarok

A románok és a magyarok együtt erősebbek, hívta fel a figyelmet a magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta. A kormányfő március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként jellemezte, és úgy vélte, az 1848–1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk.

Kijelentette, a mai társadalom nem létezhetne azok áldozata nélkül, akik a 19. század közepén Európa államaiban a szabadságért és az önrendelkezésért szálltak harcba. Úgy vélte, 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései, és hogy mindketten ugyanannak a nagy európai családnak a tagjai.

Szerinte az is a két nép közös értékválasztását mutatja, hogy a magyar forradalom 12 pontjából 11 pont szellemisége az erdélyi románok 1848-as balázsfalvi nagygyűlésének a követelései között is megtalálható. Hozzátette, ma az euroatlanti struktúrákhoz való tartozás jelzi a közös értékválasztást.

„Túl a feszültségeken és a vak szenvedélyen, melybe néha beleütközünk, a magyar szomszédainknak és barátainknak szánt üzenetem a tiszteleté, a párbeszédé és a szolidaritásé. Párbeszéd útján mindig sikerült túllépni a nehézségeken, tisztelvén egymást építeni tudtunk, szolidárisak lévén fejlődtünk, és tovább vihettük azoknak az eszményeit, akik feláldozták magukat 1848-ban. Igazán hiszem, hogy együtt dolgozva erősebbek vagyunk, és ha jobban összetartunk, bölcsebbek vagyunk\" – áll az erdélyi magyaroknak szánt kormányfői üzenetben.

Orbán: bátor nemzet a magyar

Levélben köszöntötte a határainkon túl élő magyarokat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A levélben – melyet vasárnap számos Kárpát-medencei ünnepségen felolvastak – Orbán Viktor azt írja: hosszú évszázadok elnyomása után \'48. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk.

A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze. Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. „Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel\" – fogalmazott levelében a miniszterelnök.