A tavaly módosított jogszabály értelmében az a gyerek, aki iránt legalább egy éve nem érdeklődött a vér szerinti családja, rokonai, örökbe adható. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában él a legtöbb elhagyott gyermek, számuk becslések szerint meghaladja az 50 ezret. Az apróságokat, akiket sokszor már a szülészeten otthagynak szüleik, a gyermekvédelmi hatóság önkéntes vagy hivatásos nevelőszülőkre bízza. Hároméves koruk előtt jó eséllyel akadna, aki örökbe fogadja őket, de a jogszabály szerint ehhez a szakhatóságnak be kellett szereznie – a negyedfokú rokonokig visszamenőleg – egy-egy írásos lemondó nyilatkozatot a család minden tagjától, ami miatt sokszor kifutnak az időből, nagyobb gyerekeket pedig kevesen mernek örökbe fogadni.
Hargita megyében csökkent az örökbefogadások száma: tavaly már csak hét gyermeknek sikerült új családra találnia, míg 2011-ben kilenc ilyen esetet jegyeztek a hatóságok. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője az Agrepres hírügynökségnek azt mondta, a jelenség egyik oka, hogy az örökbefogadási eljárás még mindig túlzottan bonyolult. Az igazgató elmondása szerint a megyében az örökbe fogadni vágyó családok leginkább a csecsemő korú gyerekeket keresik, akik egészségesek, és nem roma etnikumúak.
Az örökbefogadást igénylő családoknak összetett feltételrendszernek kell megfelelniük, emiatt egyes esetekben néhány hónap alatt sikerül befejezni a folyamatot, máskor azonban egy-két évet is várni kell. A pároknak különböző képzéseken is részt kell venniük, a gyerekek pedig csak akkor adhatók örökbe, ha szüleik bírósági úton lemondtak róluk. Elekes Zoltán elmondta: év elején tizennyolc gyermekkel kapcsolatban indították el az örökbefogadási procedúrát, többségük három évnél kisebb, ketten nyolc-, illetve tizenhárom évesek.
A Hargita megyei gyermekvédelmi igazgató reméli, hogy a következőkben valamelyest javulni fognak az örökbefogadási statisztikák, és ebben szerinte az a törvényi változás is segíthet, amelynek alapján azok a gyerekek, akik után a biológiai szüleik egy éven át nem érdeklődtek, automatikusan örökbe adhatók lesznek, nem kell megvárni, amíg törvényesen lemondanak róluk. Elekes Zoltán szerint pozitív irányba mozdultak el a mutatók már 2013 elején, hiszen mostanáig két-három hónap alatt nem sikerült ilyen sok örökbefogadási folyamatot elindítani.
Háromszéken nőtt az érdeklődés az örökbefogadás iránt a törvény módosítása óta. Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, tavaly 17 család váltotta ki a bizonylatot, miszerint alkalmas arra, hogy gyereket fogadjon örökbe. Ezt követően nyolc örökbefogadási eljárást véglegesítettek, hét esetben a gyereket elhelyezték a családnál örökbefogadás céljából, míg három procedúra idén januárban zárult le. Vass Mária szerint nagyon jók a mutatók, hiszen a korábbi években átlagban 5-6 gyereket vettek örökbe a háromszéki családok.
Rámutatott: a törvénymódosítást követően egyszerűbb a kiskorút örökbe fogadhatónak nyilvánítani, de ez nem jelenti azt, hogy a módosítás a teljes folyamatot megkönnyíti. A családok általában pár hónapos kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ezért a nagyobb gyerekeknek kevesebb az esélyük arra, hogy otthont találjanak. Idén hat gyereket hagytak a sepsiszentgyörgyi kórházban, közülük hármat fogadott végül vissza a családja, egyik gyerek nevelőszülőhöz került, kettő még mindig a kórházban van. Tavaly egész évben 47 kiskorút „felejtettek” a kórházban.
Vass Mária hangsúlyozta, a kórházban hagyott gyerekekről ritkán mondanak le a szüleik, általában csak azt akarják, hogy egy időre bekerüljenek a gyerekvédelmi rendszerbe. A Sepsiszentgyörgyön működő Pro Adopt egyesület vezetői már korábban hangsúlyozták, hogy az új örökbefogadási törvény körültekintőbben védi a gyereket és a szülőket, de továbbra is nehezíti az örökbefogadást.
A Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, Călin Puia is úgy véli, az örökbefogadást szabályozó törvény kritériumait tovább kellene egyszerűsíteni. Rámutatott: az intézménynek kevés az alkalmazottja ahhoz, hogy a törvény által előírt helyszíni ellenőrzéseket törvényesen végrehajtsa. Meglátása szerint legalább hárommal több jogászra lenne szükség megyei szinten ennek elvégzéséhez, alkalmazni azonban még mindig nem szabad. Biharban ugyanakkor nem csökkent, hanem kis mértékben nőtt az örökbefogadások száma tavaly az előző évekhez képest: 45 elindított eljárás során 25 gyermeknek sikerült családot találni, 18 pedig már a későbbi örökbefogadó családjánál van.
Hatvan család érdeklődött örökbe fogadható gyermek iránt, ebből 56-nak már megvannak a szükséges papírjai, például elvégezték az igazgatóság által indított három kurzus egyikét. Az igazgató szerint ez annak köszönhető, hogy az igazgatóság hatékonyabban és aktívabban dolgozott éppen azért, hogy a nehézkes eljárás ellenére minél több árva gyerek leljen igazi otthonra. „Az eddigieknél jobban mozgósítottuk munkatársainkat, ráadásul szerencsénk is volt, mert több olyan család jelentkezett, amelynél az örökbefogadás nem jelentett problémát” – fogalmazott az igazgató. Szomorú statisztika ugyanakkor, hogy a bihari kórházakban elhagyott gyerekek száma évről évre igen magas: tavaly 86, 2011-ben 103, 2010-ben pedig 94 csecsemőt „felejtettek” a szülészeten biológiai szüleik.
Călin Puia szerint ugyanakkor a legfontosabb, amit a problémák megoldása érdekében országos szinten tenni lehetne, hogy a törvény ismét megengedje a külföldiek számára, hogy romániai gyerekeket fogadjanak örökbe. „Az örökbefogadásra váró gyerekek mintegy harminc százaléka roma. A hazai családok túlnyomó többsége azonban világosan kiköti, hogy kizárólag egészséges, nem roma gyereket keres. A külföldieket a korábbi tapasztalatok szerint az sem zavarná, ha beteg, sérült vagy éppen roma lenne az új családtag” – jelentette ki.
A kormány 2001 októberében hirdetett moratóriumot a külföldi örökbefogadásokra, miután a nemzetközi sajtó – Oroszország és Kína után – a világ harmadik legnagyobb gyermekexportőrének nevezte Romániát. Több száz külföldre vitt gyereknek állítólag nyoma veszett, és félő, hogy egyesek pedofilhálózatok, szervkereskedők kezére jutottak.
Maros megyében nem csupán az új családba kerülő gyerekek, hanem az örökbefogadási kérést benyújtó szülők száma is nőtt. A 45 igénylő család közül azonban mindössze 25 teljesítette a törvény által előírt feltételeket. Közöttük is nagy a versengés, ugyanis megyeszerte nagyon kevés az örökbe fogadható gyermek. „A családok nagy többsége általában három dologhoz ragaszkodik: a gyerek ne legyen roma származású, ne legyen fogyatékos és ne legyen három évnél nagyobb. Ezek mind olyan kritériumok, amelyeknek a nyilvántartásunkban szereplő gyerekek zöme nem tesz eleget” – magyarázta Schmidt Lóránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetője. A gondot nemcsak a gyerekek nemzetisége vagy testi-szellemi állapota jelenti; az igazgató elmondása szerint számos esetben a befogadni kívánt csemeték szülei a bíróság előtt nem hajlandók lemondani amúgy eltaszított gyermekükről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok