A meleg időjárás beköszöntével egyre több nagyvad bukkanhat fel a lakott települések közelében
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadkárokat továbbra sem fizetik ki, a veszélyes medvékre nem adnak kilövési engedélyt annak ellenére, hogy a vadászati törvény módosítását január elején az államfő is kihirdette. Ahogy melegszik az idő, egyre több kárt okoznak a nagyvadak, a járvány okozta válság pedig súlyosbítja a helyzetet – mondta el a Krónikának a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója, Nagy Dániel.
2020. március 22., 16:432020. március 22., 16:43
2020. március 22., 16:452020. március 22., 16:45
Bár decemberben módosították a vadászati törvényt, a jogszabályt január elején az államfő is kihirdette, a gyakorlatban nem változott semmi: a vadkárokat nem fizetik, a veszélyes medvékre nem kapnak kilövési engedélyt. A törvénymódosítás pontos határidőket ír elő a vadkár felmérésére, az iratcsomó összeállítására, azt a területi hatóságok be is tartják, ám a környezetvédelmi minisztériumban elakad a folyamat.
– összegezte lapunknak Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója. A felügyelőséghez Brassó, Maros, Szeben, Kovászna és Hargita megye tartozik, jelenleg Maros megyében a legsúlyosabb a helyzet, onnan naponta 8-9 vadkárigénylés érkezik.
Még csak márciusban vagyunk, ahogy melegszik az idő, a helyzet súlyosbodni fog, értékelt az igazgatóhelyettes. Rámutatott,
A vadásztársaságok felmérik a veszélyt, összeállítják a dokumentációt, kérik a kilövési engedélyt, ám az is arra a sorsra jut, mint a kárigénylés: elakad a minisztériumban, részletezte Nagy Dániel. Hozzátette, minden döntés központosított, a felügyelőségnek nincs hatásköre, hiába sürgetik a kifizetéseket, az engedélyeket, a prefektusok is próbálnak közbejárni, ám eredménytelenül. Ez a folyamat bonyolult és bürokratikus, nem működik, a szakembereket, a szakmai érveket nem hallgatják meg. Nagy Dániel attól tart, hogy a koronavírus-válság tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen
A szakember arra is kitért, hogy a veszélyes, településekre bejáró medvék elköltöztetése nem jelent megoldást. Hiába altatják el, fogják be a medvét, nincs ahová elköltöztetni. A vadásztársaságnak bele kell egyeznie, hogy a területén fogadja a medvét, ám senki nem fogad szívesen egy deviáns viselkedésű állatot, amely nem az erdőn nőtt fel, hanem ahhoz szokott, hogy kukázik, vagy a háztartásokból jut könnyű élelemhez. A zernyesti medvemenhely sem jó megoldás, hiszen egy medvének legalább ezerhektáros élettérre lenne szüksége, miközben a menhelyen 72 hektárra bezsúfoltak több mint száz medvét – mutatott rá a szakember.
Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Fodor István, a háromszéki Bodok polgármestere, a helyi vadásztársaság vezetője: se vadkárkifizetés, se kilövési engedély. Decemberben kifizették a vadkárok egy részét, azóta nem láttak pénzt a károsultak.
– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, attól tartanak, hogy a következő időszakban súlyosbodik a helyzet, az emberek már most kétségbe vannak esve, kérik a tanácsot, hogy a jelenlegi válsághelyzetben mi lesz majd a medveüggyel. A napokban a háromszéki Dálnok község központjában délben sétálgatott a medve, a vadőrök elűzték, kértek kilövési engedélyt, hiszen a településre bejáró vad az embereket veszélyezteti, de nem kaptak választ.
Kénytelenek leszünk párhuzamosan követni minden esetet, és gazdaszervezetekkel, vadásztársaságokkal nyomást gyakorolni a környezetvédelmi minisztériumra, hogy betartsa a törvényt – szögezte le megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője rámutatott, a törvény határidőket szab meg, ám az alkalmazása a minisztérium feladata. „A szaktárcának nemcsak politikai, hanem komoly törvényes felelőssége is van. A jelenlegi helyzetben az látszik, a minisztérium azt gondolta, azzal, hogy a törvény módosult, letudta a felelősséget. Kénytelenek vagyunk betartatni a törvényt, más megoldás nincs”– szögezte le a politikus. A módosított jogszabály több téren is rendezi a vadkárok kifizetését, pontos határidőket szab meg, a vadkár bekövetkezte után 72 órára egy bizottságnak kell felmérnie, majd következő 10 napon belül el is kell bírálnia. Pozitív elbírálás esetén a kifizetést 30 napon belül meg kell ejteni. Ugyanakkor a beavatkozási kvóta mellett a megelőzési kvóták elfogadását is előírja a törvény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás