A „méregzöld” lobbi által lefizetett román nagypolitika a fő felelőse annak, hogy Székelyföldön élet-halál kérdéssé változott – szó szerint – a medveügy. Dr. Benke József erdőmérnök nem rejtette véka alá a véleményét a Krónika Live keddi műsorában.
2021. július 06., 19:312021. július 06., 19:31
2021. július 06., 20:062021. július 06., 20:06
A Zeteleka és Társai Vadász- és Horgásztársulat vezetőjével többek között arról beszélgetett Pataky István és Rédai Attila, a Krónika Live két újságírója, hogy mi vezetett el ahhoz, hogy ma már mindennapos hír a medvetámadás, de az elpusztult medvékről szóló fotók is gyakran bejárják a sajtót és a közösségi portálokat.
Benke József rámutatott: mindez az ún. „méregzöld” lobbi tevékenységének eredménye,
A medvepopuláció pedig ez idő alatt több ezer fővel gyarapodott, s ekkora állományt már nem képes optimálisan eltartani a rendelkezésre álló élettér.
De nem csak az emberi életre jelent veszélyt a kialakult helyzet, a medvék számára sem tartható tovább fenn, számukra is ártalmas, hogy nem lehet szakszerű vadgazdálkodást folytatni, s a károsultak, a vagyonukat és életüket veszélyben érzők saját kézbe veszik a „rendezést”: így kerül kukoricaeledel a vasúti sínekre, hogy a nem kívánt egyedet elüsse a vonat, ezért látni egyre több „autó által elütött” medvét az utakon, de fagyállót, egyéb mérgeket, hurkokat is bevetnek az emberek. „És amit az utakon, a síneken, a hurkokban látunk, az csak a jéghegy csúcsa” – fogalmazott az erdőmérnök.
A veszélyes egyedek kilövését lehetővé tevő, készülő sürgősségi kormányrendeletet hasznosnak tartaná Benke József, de ennek a megjelenése is vélhetően politikai huzavona miatt késik, és nem jelent teljes megoldást: hosszútávon csak és kizárólag az lenne a megoldás, ha hagynák a szakembereket dolgozni, a medvepopulációt optimális szinten tartani, szögezte le az erdőmérnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás